Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében
Kérdés
Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. május 19-én (151. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2600
[…] a fontos szabályra, hogy a biztosítottnak a másik munkáltatójától is jár a betegszabadság. Tehát táppénzre abban a jogviszonyában is a betegszabadság lejártát követő naptól jogosult. Mindez a Foglalkoztatói igazoláson közölt adatokból derül ki. A táppénzre való jogosultság időtartama eltérő a két jogviszonyban. Az első jogviszonyban táppénzre 365 nap – előzmény – jogosult, míg a második jogviszonyban a munkaviszony kezdetétől a keresőképtelenséget megelőző napig terjedő időtartam naptári napjainak számára. A közölt adatok alapján a biztosítottnak az első jogviszonyában 70 százalékos, míg a második jogviszonyában 60 százalékos mértékű táppénz jár. Eltérő a két jogviszonyban a táppénz alapját képező naptári napi átlagkereset megállapításához a számítási időszak is. Az első jogviszonyban a számítási időszak 2008. január 1-jétől 2008. december 31-ig terjedő időtartam. A második jogviszonyban a táppénzre jogosultság kezdőnapját megelőző időtartam, melyben 180 naptári napi jövedelme van a biztosítottnak (180 naptári napi jövedelem vehető figyelembe.) A kifizetőhely az általa folyósított egészségbiztosítási pénzbeli ellátások összegéről, a kifizetőhelyet megillető egyszázalékos mértékű költségtérítés összegéről az erre a célra rendszeresített nyomtatványon elszámolást nyújt be a területileg illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárhoz (rep). Ezen az elszámoláson kell az általa foglalkoztatott biztosítottak betegsége miatti keresőképtelenségének időtartamára folyósított táppénzek harmadrészét hozzájárulás címén megfizetni. Ebből adódik, hogy csak a foglalkoztatott biztosítottak táppénzének egyharmadát kell megtéríteni. A más foglalkoztatónál fennálló jogviszony alapján, de a kifizetőhely által folyósított táppénz összegéről, a folyósítás időpontjáról az ellátásban részesülő személy személyi azonosítóinak, taj-számának, […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. május 19-én (151. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2600
[…] a fontos szabályra, hogy a biztosítottnak a másik munkáltatójától is jár a betegszabadság. Tehát táppénzre abban a jogviszonyában is a betegszabadság lejártát követő naptól jogosult. Mindez a Foglalkoztatói igazoláson közölt adatokból derül ki. A táppénzre való jogosultság időtartama eltérő a két jogviszonyban. Az első jogviszonyban táppénzre 365 nap – előzmény – jogosult, míg a második jogviszonyban a munkaviszony kezdetétől a keresőképtelenséget megelőző napig terjedő időtartam naptári napjainak számára. A közölt adatok alapján a biztosítottnak az első jogviszonyában 70 százalékos, míg a második jogviszonyában 60 százalékos mértékű táppénz jár. Eltérő a két jogviszonyban a táppénz alapját képező naptári napi átlagkereset megállapításához a számítási időszak is. Az első jogviszonyban a számítási időszak 2008. január 1-jétől 2008. december 31-ig terjedő időtartam. A második jogviszonyban a táppénzre jogosultság kezdőnapját megelőző időtartam, melyben 180 naptári napi jövedelme van a biztosítottnak (180 naptári napi jövedelem vehető figyelembe.) A kifizetőhely az általa folyósított egészségbiztosítási pénzbeli ellátások összegéről, a kifizetőhelyet megillető egyszázalékos mértékű költségtérítés összegéről az erre a célra rendszeresített nyomtatványon elszámolást nyújt be a területileg illetékes regionális egészségbiztosítási pénztárhoz (rep). Ezen az elszámoláson kell az általa foglalkoztatott biztosítottak betegsége miatti keresőképtelenségének időtartamára folyósított táppénzek harmadrészét hozzájárulás címén megfizetni. Ebből adódik, hogy csak a foglalkoztatott biztosítottak táppénzének egyharmadát kell megtéríteni. A más foglalkoztatónál fennálló jogviszony alapján, de a kifizetőhely által folyósított táppénz összegéről, a folyósítás időpontjáról az ellátásban részesülő személy személyi azonosítóinak, taj-számának, […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
