Többes jogviszonyú kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelemkorlátja


Szüneteltetni fogják-e a nyugdíjfolyósítást 2010-től a 62. életéve betöltéséig annak az 1949-ben született, kiegészítő tevékenységet folytató evás egyéni vállalkozó nőnek, aki heti 40 órás munkaviszonyban áll, és keresete magasabb, mint a minimálbér? A vállalkozó evás bevétele 10 százaléka alapján fizet nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, ez nem éri el a havi minimálbér összegét. Mi számít jövedelemnek az evás egyéni vállalkozásban, és ez mennyi lehet, hogy ne szüneteltessék a nyugdíj folyósítását?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. május 19-én (151. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2595

[…] 2007. december 31-én nyugdíjban részesülők haladékot kaptak a fenti bekezdés alkalmazására, rájuk csak 2010. január 1-jétől vonatkozik ez a szabály. A fentiekben említett saját jogú nyugellátások szüneteltetése kapcsán tehát az éves keretösszeget és a fizetendő nyugdíjjárulék-alapot kell egymáshoz viszonyítani. A 2009-es évben az éves keretösszeg 858 000 forint (71 500 forint x 12 hónap). A Tbj-tv. 4. § k) pontja szerint járulékalapot képező jövedelem: 1. az Szja-tv. szerinti, összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni, ideértve az Szja-tv.-ben szabályozott kis összegű kifizetésből származó jövedelmet is, továbbá az Szja-tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összege [ide nem értve az Szja-tv. 69. §-ának (10) bekezdése szerinti üzleti ajándék, reprezentáció címén adott terméket és nyújtott szolgáltatást], a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj, a tanulószerződésben meghatározott díj, a hallgatói munkadíj, a hivatásos nevelőszülői díj, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj, a felszolgálási díj, a vendéglátóüzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló, 2. az 1. alpont szerinti jövedelem hiányában a munkaszerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg ha a munkát nem munkaviszony, hanem munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzik, akkor a szerződésben meghatározott díj. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó által fizetendő nyugdíjjárulék alapjáról: a kiegészítő tevékenységet végző egyéni vállalkozó 2009. évben 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot köteles fizetni, amelynek alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem. (Köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot is fizetni, amelynek havi összege 4500 forint.) Az eva szabályai szerint adózó kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot az Eva-tv.-ben meghatározott adóalap 10 százaléka után köteles megfizetni, valamint ugyancsak kötelezett a havi 4500 forint egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. A Tbj-tv. 29. §-a főszabályként határozza meg, hogy a biztosított egyéni vállalkozó a 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot, ezzel egyidejűleg a nyugdíjjárulékot (tagdíjat és az egészségbiztosítási járulékot is) az Szja-tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havi átlagban legalább a (tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes) […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.