150. Társadalombiztosítási Levelek / 2009. május 5.
TARTALOM

Meg kell-e fizetniük a társadalombiztosítási járulékokat azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik eddig rendelkeztek heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal, azonban munkahelyükön 2009. április 1-jétől szeptember 30-ig heti 32 órás munkaidő kerül bevezetésre, amelyet a beosztás szerint hétfőtől csütörtökig kell ledolgozni? Egyidejűleg a munkavállalók munkabére is csökken 20 százalékkal. Betegség esetén a pénteki napra jár-e betegszabadság? Érinti-e valamilyen módon az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásait a munkaidő változása? Kell-e nyilatkoztatni az ellátást igénylő dolgozókat arról, hogy máshol is folytatnak keresőtevékenységet? Befolyásolja-e a nyugdíjas munkavállalók 0,5 százalékos nyugdíjemelését a munkaidő változása? Hogyan hat a változás a nyugdíjba vonuló munkavállalók szolgálati idejének és nyugdíjának megállapítására? Áprilisban üzemi baleset esetén magasabb összegű lesz a táppénz, mint a kereset, októberben viszont alacsonyabb. Kell-e kompenzálni valahogy a táppénz, illetve a bér összegét?

Milyen feltételekkel végezhet 1-1 napos megbízási szerződéssel munkát egy GYED-en lévő kismama, aki nem akarja végleg felmondani az ellátását? A biztosított heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkezik, és mellette egyéni vállalkozó. Helyes-e az az elgondolás, hogy ha a megbízások idejére fel kell mondania a GYED-et, akkor azokon a napokon a munkaviszonyában biztosítottnak kell lennie (pl. szabadságon lenne) ahhoz, hogy ne minősüljön főfoglalkozású egyéni vállalkozónak?

Vissza kell-e vennie a munkáltatónak a GYES-en lévő munkavállalót, amennyiben a GYES folyósítása mellett dolgozni kíván? Mi a teendő abban az esetben, ha a munkáltató nem tud munkát adni a munkavállalónak, mert semmilyen bevételszerző tevékenységet nem végez?

Helyesen gondolja-e a kifizető vállalkozás, hogy a cégnél havi rendszerességgel díjazásban részesülő előrehozott öregségi nyugdíjas tag után, aki egy másik vállalkozásnál heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik, csak a 4350 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett, a tagtól pedig nyugdíjjárulékot és személyi jövedelemadót kell levonnia? Amennyiben ugyanezt a tagot megbízási szerződéssel foglalkoztatják, meg kell-e fizetni a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot?

Az egyéb feltételek teljesülése esetén megállapítható-e a korengedményes nyugdíj 2010. december 30-i tervezett korengedményes nyugdíjba vonulási nap megjelölésével, amennyiben a munkáltató 2009. december 30-án aláírja a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó megállapodást a munkavállalóval? A 181/1996. Korm. rendelet szerint a munkáltató, legkorábban a tervezett korengedményes nyugdíjba vonulás időpontját megelőzően egy évvel, megállapodhat a munkavállalóval annak korengedményes nyugdíjazásáról, ha az egyéb feltételek is teljesülnek. A hivatkozott kormányrendelet viszont 2010. január 1-jén hatályát veszti.

Kaphat-e családi pótlékot, illetve egyéb családi támogatást egy Magyarországon biztosított román állampolgár?

Megoszthatja-e a jogosult az adóév végén a családi kedvezményt a vele közös háztartásban élő élettársával abban az esetben, ha 1 közös gyermekük van, valamint velük él a feleség előző házasságából született 2 gyermek is? A gyermeket egyedül nevelők magasabb összegű családi pótlékát az élettársak egyike sem veszi igénybe, az adóelszámolásnál erről nyilatkoznak, valamint egymás adóazonosító jelét is feltüntetik a bevallásban.

Megállapítható-e az apa részére a családi kedvezmény abban az esetben, ha a házastársaknak három közös gyermekük született, ezután elváltak, de a válás után is közös háztartásban élnek, a férj gyermektartási díj fizetésére kötelezett, melyet fizet is, és az adóelőleg megállapításánál együttesen nyilatkoznak a családi kedvezmény érvényesítéséről úgy, hogy az apa kéri a kedvezmény érvényesítését? Az anya a családi pótlékot az egyedülállóknak járó összegben kapja.

A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe-vehető gyermek a fogyatékos és szociális intézményi ellátásban részesülő gyermek is. A családban – a figyelembe vehető gyermekeken kívül – egy családi pótlékra jogosult gyermek és egy magzat van. Jogos-e havonta a 8000 forint családi kedvezmény megállapítása abban az esetben, ha a családi pótlék megállapításánál az intézményben ápolt gyermeket családnagyságot növelő gyermekként veszik figyelembe?

Megtéríthető-e a munkába járáshoz Start kártyával vásárolt menetjegy, és milyen mértékben? A törvény értelmében a teljes árú menetjegy téríthető meg. A Start kártya egyéves időtartamra érvényes, 50 százalékos menetjegy vásárlására jogosít, kiváltását a dolgozó fizette.

Mentesül-e a cégautóadó-fizetési kötelezettség alól az a házi betegápolást végző egyéni vállalkozó, akinek tevékenységét a társadalombiztosítás finanszírozza alapítványon vagy más vállalkozón keresztül, saját tulajdonú gépkocsijával jár a betegekhez, és ezzel szemben költséget számol el a gépkocsira?

Mely esetekben jár távolléti díj a munkavállalónak, és hogyan kell kiszámolni? Hány százalékot kell fizetni az esetekben?

Egy betéti társaság végelszámolása 2009. április 22-én megkezdődött, a végelszámoló a társaság beltagja. Van-e valamilyen adatszolgáltatási kötelezettsége a nyugdíj-biztosítási szerv felé a végelszámolónak?