×

146. Társadalombiztosítási Levelek / 2009. március 10.
TARTALOM

     
2504. kérdés  
2009. január 1-jétől melyek azok a jövedelmek, amelyek után a kifizetőnek munkaadói járulékot fizetnie, illetve mely kifizetésekből kell munkavállalói járulékot vonnia?
2505. kérdés  
Milyen jogviszonyban foglalkoztatható egy társas vállalkozás 90 százalékos tulajdonrésszel rendelkező tagja, akit a társasági szerződés határozatlan időre megbízott az ügyvezetéssel? Jelenleg főállású tagként van bejelentve, de egy előadáson hallott információ szerint ez nem helyes. Egy másik információ szerint viszont a 75 százaléknál magasabb tulajdoni hányaddal rendelkező ügyvezető nem állhat munkaviszonyban a cégénél.
2506. kérdés  
Egy kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el ügyvezetői tevékenységét. Szakmáját érintő speciális továbbképzésére külföldön van csak lehetőség, egy EU-tagállamban. Tanulmányai mellett munkát vállal, külföldön biztosítottá válik. Milyen bevallási, bejelentési, esetleg járulékfizetési kötelezettségek merülnek fel itthon, figyelembe véve azt a tényt is, hogy a munkaviszony "szünetel", de bármikor újraindítható, sőt külföldről alkalmanként interaktív módon hazai tanácsadásokban is részt vesz majd ez idő alatt?
2507. kérdés  
Milyen járulékokat kell levonni, és mit kell megfizetni egy kft. kanadai-magyar kettős állampolgárságú, 60 százalékos tulajdoni részesedéssel bíró ügyvezetőjének fizetett havi 71 500 forint összegű díjazásból, aki 1931-ben született, Kanadában nyugdíjra jogosult, és a társaságban személyesen közreműködik? Milyen járulékfizetési kötelezettsége van a másik, 40 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagnak, aki szintén kettős állampolgár, de még nem nyugdíjas? Hogyan változik a helyzet, ha az ügyvezető megbízás alapján látja el tevékenységét havi 3000 forint megbízási díjért, és tagi jövedelmet nem kap? Szerepelnie kell-e ennek a társasági szerződésben, vagy elég a taggyűlési határozat? A másik tag egyáltalán nem működne közre a továbbiakban a társaság tevékenységében. Jogosultak lesznek-e egészségügyi szolgáltatásra, ha állandó lakcímük Kanada, de tartózkodási helyük Magyarország, és lakcímkártyával is rendelkeznek?
2508. kérdés  
Származhat-e valamilyen hátránya egy 64 éves teljes jogú nyugdíjasnak abból, hogy főállású alkalmazottként havi 300 000 forint összegű jövedelme keletkezett? Kaphat-e 2009-ben kultúrautalványt, és ha igen, milyen összegben, ugyanez a személy egy betéti társaságból, amelynek kiegészítő tevékenységet folytató tagja? Milyen összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot kell megfizetni a tag után 2009-ben? Minden cégben meg kell-e fizetni a járulékot, ha ebben az évben még másik két társaságba is be kíván lépni?
2509. kérdés  
Valóban megszüntetik-e a rokkantnyugdíját annak a munkavállalónak, aki teljes munkaidőben dolgozik, és az idén viszonylag magas jövedelme lesz? Milyen bejelentési kötelezettségeim vannak a nyugdíjbiztosítóhoz?
2510. kérdés  
A tavalyi vagy az idei évtől kedvezőbb-e a nyugdíj összege? Hogyan döntheti el egy nyugdíjjogosult személy, hogy mikortól érdemesebb igénybe vennie az ellátást?
2511. kérdés  
Kérheti-e idén is a nyugdíja emelését az a személy, aki az ellátás igénybevétele mellett keresőtevékenységet is folytat? Megkaphatja-e az emelést visszamenőlegesen is a munkavállaló, ha már korábban is jogosult volt rá, de nem igényelte?
Kapcsolódó címke:
2512. kérdés  
Van-e felmondási ideje a nyugdíjas munkavállalónak, és ha igen, jár-e fizetés, illetve végkielégítés erre az időszakra?
2513. kérdés  
Milyen indokkal lehet a következő évre átvinni a szabadságot? Hogyan kell igazolni, hogy miért nem került kiadásra a tárgyévi szabadság? Mi a teendő akkor, ha a munkavállaló nem akar szabadságra menni?
2514. kérdés  
Hogyan kell megállapítani és kiadni a szabadságot a kismamának akkor, ha 2007. január 12-én született gyermekével 2007. január 12-től 2007. június 28-ig szülési szabadságon, 2007. június 29-től 2009. január 12-ig GYED-en volt, ezt követően 2009. 01. 13-tól GYES-t igényelt? Az új jogviszonyában ki lehet-e adni a szabadságát (60 napot) úgy, hogy annak letöltésével kezd, és csak utána veszi fel a munkát? A bére és a munkaideje ugyanannyi, mint korábban volt.
Kapcsolódó címkék:  
2515. kérdés  
A családi ellátások tekintetében van-e jelentősége annak, hogy a család valamelyik tagja keresőtevékenységet folytat?
2516. kérdés  
Szabályos munkavégzésnek minősül-e, ha egy kereskedelemben dolgozó munkavállalónak gyakran kell vasárnap is munkát végeznie? Kell-e túlóradíjat fizetni a vasárnap végzett munka után?
2517. kérdés  
A munkaszerződésben fontos-e rögzíteni azt a tényt, hogy valaki részmunkaidős (pl. napi 6 órás munkaidőnél), vagy elég csak a napi 6 órás munkaidőt?
Kapcsolódó címke:
2518. kérdés  
Mi a különbség a munkaerő-kölcsönzés és a kirendelés között?
Kapcsolódó címkék:  
2519. kérdés  
Valóban változott-e a nem rendszeres jövedelem napi átlagának számítási szabálya baleseti táppénz összegének megállapítása esetén? Mi lesz a nem rendszeres jövedelmek osztószáma annak a dolgozónak az esetében, aki 2009. január 14-én balesetet szenvedett, e naptól jelenleg is keresőképtelen beteg, és 2008. december hónapra a 216 000 forint összegű munkabérén túl 42 500 forint túlóra díjat, 182 000 forint II. félévre járó prémiumot, és 120 000 forint karácsonyi jutalmat is kapott? A cégnél társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
2520. kérdés  
Kell-e a magánszemélynek cégautóadót fizetnie abban az esetben, ha a munkáltató a dolgozót hivatalos útra kiküldetési rendelvénnyel küldi, de kilométerenként nem kilenc, hanem 15 forint költségtérítést fizet számára az üzemanyagköltség mellett?
2521. kérdés  
Átvállalhatja-e a cégautóadó-fizetési kötelezettséget a munkáltató abban az esetben, ha utazó munkakörben dolgozó munkavállalói részére havonta 500 km sajátszemélygépkocsi-használati költségtérítést fizet? A cég felé nem kell elszámolniuk, a bevallásukban saját maguk számolnak el költséget.
Kapcsolódó címke: