136. Társadalombiztosítási Levelek / 2008. szeptember 30.
TARTALOM

Milyen közterheket kell megfizetnie a cégnek, és a 0808-as nyomtatvány melyik soraiban kell ezeket szerepeltetni abban az esetben, ha munkavállalói részére önkéntes kölcsönös egészségpénztárba fizet munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke meghaladja az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés kd) pontjában meghatározott mértéket, vagyis 2008-ban a 20 700 forintot? A munkáltató a következő két megoldás közül nem tud választani: 1. A munkáltató levon a munkavállalótól a 20 700 forint feletti részből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot, amelyet a 0808 M lapokon feltüntet, és fizet tb-járulékot a 20 700 forint feletti összeg után, melyet külön a 0808-01-02 lap 40-42. sorában tüntet fel. Ezt az összeget nem személyi jövedelemadóval növelten tünteti fel, tehát csak a 20 700 forint feletti rész után fizeti meg az 54 százalékos szja-t és a 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot. 2. A munkavállalótól nem kerül levonásra semmilyen járulék, a cég viszont a személyi jövedelemadóval növelt összeg után fizeti meg a járulékot.

Milyen adóvonzata van egy munkavállaló részére lakás-takarékpénztárba fizetett összegnek abban az esetben, ha a kifizető cégnél nem működik cafeteria-rendszer, egyéni megállapodások alapján adják a juttatásokat?

Milyen feltételekkel adható nyelvpótlék egy kft. alkalmazottainak?

Milyen közterhet kell megfizetni abban az esetben, ha egy üzlet nyereményakciót szervez, melynek az a lényege, hogy minden, legalább 5000 forint értékben vásárló részt vehet a nyereményjátékban a vásárlást igazoló blokk ellenében, ahol a nyeremény többféle – póló, sapka, kulcstartó, más apróságok –, míg a fődíj egy egyiptomi nyaralás?

Egy szélerőművek telepítésével foglalkozó kft. földterületet bérel (művelési ág: szántó) határozatlan időre. A földhasználati jog az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzésre került. A kft. a földhasználatért 1000 eurót fizet minden évben, egy összegben. A földtulajdonosok magánszemélyek, illetve őstermelők. Milyen adó- és járuléklevonási, -befizetési, -bevallási kötelezettség terheli a kft.-t, illetve az éves díj elszámolásához elegendő-e alapbizonylatként a szerződés, vagy a földtulajdonost számlaadási kötelezettség terheli? Tekinthető-e a földtulajdonos részéről a földterület használatba adása ilyenformán üzletszerű tevékenységnek, illetve szükséges-e ennek bejelentése az adóhatósághoz? Van-e áfavonzata a fentieknek?

Egy 7-es adószámmal rendelkező áfaalany családi gazdálkodó számlát bocsát ki növénytermelési szolgáltatásról, amelyet egy másik családi gazdálkodónak végzett. A növénytermelési szolgáltatásra nem váltotta ki az egyéni vállalkozói igazolványt, hanem azt önálló tevékenység keretében végzi. Van-e szja-előleg-levonási, járulékfizetési kötelezettsége a számlát befogadó családi gazdálkodónak?

Kell-e egészségügyi hozzájárulást fizetni egy betéti társaság beltagja után, ha nem vesz fel jövedelmet, mert egy felsőfokú intézmény nappali tagozatán végzi tanulmányait? A tag hallgatói jogviszonyát az iskola leigazolta. Változik-e a hozzájárulás-fizetési kötelezettség, ha a hallgató továbbtanul, szintén nappali tagozaton, doktori cím megszerzése miatt, ahol ösztöndíjat kap? Melyik jogszabály írja elő a bt. beltagjának kötelező személyes közreműködését?

Kell-e társadalombiztosítási közterheket, vagy 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetni a minimálbér alapján az után az öregségi nyugdíjas ügyvezető után, aki tevékenységét megbízottként, nulla forint díjazás ellenében látja el?

A minimálbér kétszeresét veszik-e majd figyelembe a nyugdíj megállapításakor egy eva hatálya alá tartozó betéti társaság beltagjának esetében, aki a társasági szerződés szerint személyes közreműködésre kötelezett, és a minimálbér kétszerese után megfizeti a nyugdíjjárulékot, valamint az egészségbiztosítási és a vállalkozói járulékot is. A cég a 25 százalékos evát megfizeti, a beltag személyi jövedelemadót nem fizet.

Elmehet-e előrehozott öregségi nyugdíjba egy 1948. február 25-én született, 41 év munkaviszonnyal rendelkező férfi? Amennyiben igen, van-e lehetőség arra, hogy továbbra is jelenlegi foglalkoztatójánál dolgozzon? Származik-e valamilyen hátránya az előrehozott öregségi nyugdíjazás miatt?

Kötelezhető-e nyugdíjba vonulásra az a munkavállaló, aki 2008. augusztus 9-én töltötte be az 57. évét, szolgálati ideje a születésnapján a nyugdíj-biztosítási igazgatóság megállapítása alapján 39 év 8 nap, de egyelőre nem kívánja igényelni az ellátást? Ha még ez év decemberében visszamenőlegesen kérné a nyugdíjának megállapítását 2008. augusztus 9-től, megteheti-e? Amennyiben kötelezik a nyugdíjba vonulásra a munkavállalót, jogosult lesz-e végkielégítésre?

Valóban le kell-e mondaniuk valamelyik jövedelmükről azoknak az 50-100 százalékos rokkant munkavállalóknak, akik egy kiemelten akkreditált munkahelyen dolgoznak, ha a havi összevont jövedelmük meghalad egy bizonyos összeghatárt?

Milyen okmányok szükségesek ahhoz, hogy taj-kártyát igényelhessen egy román állampolgár, aki Magyarországon szeretné folytatni tanulmányait? Az igénylő édesapja magyar állampolgár, aki állandó lakcímmel és munkahellyel rendelkezik Magyarországon.

Jogosult lesz-e Magyarországon nyugdíjra egy román állampolgárságú nyugdíjas, aki betegsége miatt el szeretné adni Romániában található családi házát, és áttelepülne a Magyarországon élő rokonaihoz? Újraszámolják-e a nyugdíj összegét? Mit kell tennie ebben az esetben a jogosultnak?

Milyen dokumentumok szükségesek ahhoz, hogy egy Erdélyben jelenleg is munkaviszonyban álló román állampolgárságú lány, aki egy magyar fiúhoz ment feleségül, de állampolgárságát még nem kapta meg, Magyarországon szülhessen? Elegendő-e az Erdélyből hozott EU-s kártya? Magyarországon történő szülése esetén van-e lehetőség arra, hogy figyelembe vegyék az otthoni munkaviszonyát, hogy a GYES ideje alatt a járandóságot ne alanyi jogon, hanem munkabér után kapja?

Mi lesz az irányadó időszak egy munkavállaló 2008. április 13-tól 2008. június 28-ig tartó passzív jogú táppénzének megállapításához? A dolgozó 2005. október 1-jétől 2007. március 2-ig munkaviszonyban állt, 2007. március 4-től 2007. június 6-ig munkanélküli-járadékban részesült, 2007. június 7-től 2008. április 12-ig pedig ismét munkaviszonyban állt.

Érvényes-e a munkaviszonya annak a román munkavállalónak, akinek lejárt a munkavállalási engedélye, és azt gondolta, hogy nem kell meghosszabbítani, mivel Románia már uniós tagállam, ezért tovább dolgozott úgy, hogy nem volt engedélye? Milyen szankciókra számíthat a munkavállaló, illetve a munkáltató?

Kettős állampolgár (magyar-francia), akinek állandó lakóhelye Párizs, megbízási szerződés keretében fordítói munkát végzett 16 órában, a megbízási díja meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Kell-e a jövedelem után tb- és egyéni járulékot fizetni, illetve a kifizetőnek kell-e ehót fizetnie? Biztosítottá válik-e a külföldi Magyarországon amiatt, mert a jövedelme meghaladja a minimálbér 30 százalékát? Van-e szja-levonási kötelezettsége a kifizetőnek?