Kft. tagjainak jogállása
Kérdés
Van-e valamilyen hátrányos következménye annak, ha egy 1999-ben alakult családi vállalkozásként működő kft. 20 százalékos tagja csak heti 20 órában dolgozik a cégnél? A tagnak máshol nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya. Lehetséges-e, hogy sem a 20 százalékos tag, sem a másik – 80 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező – tag sehol, semmilyen jogviszonyban ne legyenek bejelentve? Állhat-e munkaviszonyban a társaságnál a két tag? Van-e jelentősége annak, hogy a társasági szerződés ír-e elő közreműködési kötelezettséget a tagok részére? Amennyiben a munkáltatói jogokat és az ügyvezetői teendőket is ellátó többségi tulajdonos munkaviszony keretében végzi tevékenységét, ki írja alá a munkaszerződést az ő esetében?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2008. március 25-én (124. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2129
[…] van, ha sehol másutt nem rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal. Ebben az esetben azonban mindkét tagnak figyelnie kell arra, hogy meg kell fizetni a havi 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot. A kft. ügyvezető tagjának munkaviszonyát érintő szabályok a Gt. 2007. szeptember 1-jei hatályú módosítása következtében jelentősen változtak. A törvény 22. § (2)-(3) bekezdései alapján ekkortól újra állhat munkaviszonyban a kft – akár egyszemélyi tulajdonos – ügyvezetője is. A tulajdoni viszonyoknak tehát a jogalkotó nem tulajdonít jelentőséget a munkaviszony létesíthetősége szempontjából. A kft. munkavállalóival szemben a munkáltatói jogokat – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – az ügyvezető gyakorolja [Gt. 28. § (1) bekezdése]. A törvényi előírások értelmezése alapján a társasági szerződés rendelkezhet úgy is, hogy a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogokat a gazdasági társaság legfőbb szerve (korlátolt felelősségű társaság esetében a taggyűlés) gyakorolja, és a társaság más munkavállalói feletti munkáltatói joggyakorlást az ügyvezető határkörébe utalhatja. Mindebből pedig az következik, hogy lehetséges mindkét tag munkaviszonya a társaságnál, mégpedig olyan módon, hogy az ügyvezető tag felett a taggyűlés, a másik tag felett pedig az ügyvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az ügyvezető munkaszerződését ilyenkor valamennyi tagnak alá kell írnia. A tagok munkaviszonyának létesítése szempontjából […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2008. március 25-én (124. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2129
[…] van, ha sehol másutt nem rendelkeznek biztosítási jogviszonnyal. Ebben az esetben azonban mindkét tagnak figyelnie kell arra, hogy meg kell fizetni a havi 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot. A kft. ügyvezető tagjának munkaviszonyát érintő szabályok a Gt. 2007. szeptember 1-jei hatályú módosítása következtében jelentősen változtak. A törvény 22. § (2)-(3) bekezdései alapján ekkortól újra állhat munkaviszonyban a kft – akár egyszemélyi tulajdonos – ügyvezetője is. A tulajdoni viszonyoknak tehát a jogalkotó nem tulajdonít jelentőséget a munkaviszony létesíthetősége szempontjából. A kft. munkavállalóival szemben a munkáltatói jogokat – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – az ügyvezető gyakorolja [Gt. 28. § (1) bekezdése]. A törvényi előírások értelmezése alapján a társasági szerződés rendelkezhet úgy is, hogy a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogokat a gazdasági társaság legfőbb szerve (korlátolt felelősségű társaság esetében a taggyűlés) gyakorolja, és a társaság más munkavállalói feletti munkáltatói joggyakorlást az ügyvezető határkörébe utalhatja. Mindebből pedig az következik, hogy lehetséges mindkét tag munkaviszonya a társaságnál, mégpedig olyan módon, hogy az ügyvezető tag felett a taggyűlés, a másik tag felett pedig az ügyvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az ügyvezető munkaszerződését ilyenkor valamennyi tagnak alá kell írnia. A tagok munkaviszonyának létesítése szempontjából […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
