Korkedvezmény-biztosítási járulék


Mikortól vezették be a korkedvezmény-biztosítási járulékot, és mi ennek a lényege? Elszámolható-e ez a közteher a foglalkoztatónál költségként ugyanúgy, mint a társadalombiztosítási járulék?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. február 27-én (99. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1686

[…] január 1-jétől hatályos. Ettől az időponttól kezdődően a foglalkoztatónak a külön jogszabályban meghatározott korkedvezményre jogosító munkakörben foglalkoztatott, saját jogú nyugdíjasnak nem minősülő biztosított, illetőleg kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó után a társadalombiztosítási járulék alapjának alapulvételével – a társadalombiztosítási járulékon felül - korkedvezmény-biztosítási járulékot kell fizetnie. Ugyanígy meg kell fizetnie a korkedvezmény-biztosítási járulékot a korkedvezményre jogosító munkakörben vállalkozói tevékenységet végző biztosított egyéni vállalkozónak is. A foglalkoztató és az egyéni vállalkozó által fizetendő korkedvezmény-biztosítási járulék mértéke 13 százalék, amelynek alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával. Azonban a központi kültségvetés a 2007. január 1. napjától a korkedvezmény-biztosítási járulék 100 százalékának, 2008. január 1. napjától a korkedvezmény-biztosítási járulék 75 százalékának, 2009. január 1. napjától a korkedvezmény-biztosítási járulék 50 százalékának, 2010. január 1. napjától 2010. december 31. napjáig a korkedvezmény-biztosítási járulék 25 százalékának a Nyugdíjbiztosítási Alap részére történő megfizetését átvállalja. A korkedvezmény-biztosítási járulék fizetésére […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.