86. Társadalombiztosítási Levelek / 2006. július 25.
TARTALOM

Milyen jogkövetkezményekre számíthat az a (kényszer)vállalkozó, akiről a moratórium letelte után kiderül, hogy valójában munkaviszony keretében foglalkoztatták?

Járulékfizetés szempontjából mi a különbség a másodállású és a mellékfoglalkozású jogviszony között?

Miért állapított meg az APEH adóhiányt egy magánszemély személyijövedelemadó-bevallásának ellenőrzése során az alábbi esetben? A magánszemély 2005 augusztusában kötött adásvételi szerződést lakás vásárlására. A vételár 10 millió forint volt, a vásárláshoz felvett 4 millió forint kamattámogatásos hitelt. 2005. november végén eladta a régi lakását 15 millió forintért, amiből a jövedelem 7 millió forint volt, tehát többet költött a lakásra, mint a jövedelme volt, és a vétel az eladást megelőző 12 hónapban történt, amit megenged a törvény.

Mikor telik le a 9 hónapos kedvezményes foglalkoztatás lehetősége egy 2005. augusztus 8-ától munkaviszonyban levő pályakezdő foglalkoztatása szempontjából? Megkaphatja-e egy munkáltató a támogatást abban az esetben, ha a 2005. augusztus 8-ától 2006. május 7-éig tartó időszakra a 0611. számú nyomtatványon megigényelte, majd 2006. május 8. napjától alkalmazza a havonta érvényesíthető járulékkedvezményt, és a dolgozó felmond 2006. június 8-án, tehát a 3 hónapos továbbfoglalkoztatás nem valósul meg?

Kell-e valamilyen pluszjuttatást fizetni azoknak a dolgozóknak, akiket a munkáltatójuk a 2005. december 27-étől január 6-áig terjedő időszakban reggel 6-19 óra között ügyeletre jelölt ki? A dolgozóknak ezen időszak alatt telefonon, illetve interneten folyamatosan rendelkezésre kellett állniuk, így az eredetileg tervezett szabadságukat sem vehették ki. Az ügyelet kijelölésére azért került sor, mert a munkáltató egy új bérszámfejtési rendszerre állt át, és az ezenközben felmerülő problémák megoldása érdekében szükség volt a rendelkezésre állásra.

Rendkívüli munkavégzésnek minősül-e, illetve milyen pótlékok illetik meg azt a gyógypedagógiai asszisztenst, aki nyári táborozásra van beosztva, amelynek idejébe néha szombat és vasárnap is beleesik? A dolgozó munkaideje napi 4 óra, és a munkaköri leírása semmilyen formában nem szól erről a feladatról. Hogyan alakul az elszámolás, ha ünnepnapon vagy vasárnap ugyanaz a napi 4 órás munkavállaló 12 óra munkaidőt teljesít?

Besorolható-e az I. besorolási fokozatba egy helyi önkormányzat képviselő-testületi hivatalában, polgármesteri hivatalban kapcsolt munkakört ellátó okmányügyintéző és informatikai rendszergazda abban az esetben, ha diplomája informatikus közgazdász? A képesítési előírásról szóló kormányrendeletben a számítógépes informatikai feladatok megjelölésénél, az 1. besorolási osztályban meghatározott végzettségek között az informatikus közgazdász végzettség nem szerepel. Az 1. besorolási fokozatba sorolható-e egy tanulmányi szerződéssel rendelkező, szociális-igazgatási területen dolgozó, szociális és gyámügyi ügyintéző munkakörű köztisztviselő, ha diplomáját 2006 augusztusában megszerzi? Főiskolai végzettsége: informatikus közgazdász.

A Ktv. 2006. március 1-jétől hatályos módosítása az étkezési utalványra, étkezési támogatásra vonatkozó szabályokat módosította. A Ktv. 49/F § (1) bekezdése alapján: "A köztisztviselő a munkáltató által természetben nyújtott étkezésre vagy étkezési utalványra jogosult, kivéve azt az időtartamot, amikor illetményre vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, ha a távollét időtartama meghaladja a 30 napot." Fentiek alapján helytállóak-e az alábbi megállapítások? - Nem jár étkezési hozzájárulás a szülési szabadság, GYES, GYED időtartamára, a 30 napot meghaladó táppénz időtartamára. - Étkezési hozzájárulás jár a felmentési idő alatti munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés időtartamára, abban az esetben is, ha a felmentési idő alatt újra munkaviszonyt létesít.

Milyen közteher-fizetési kötelezettség terheli a betéti társaságot, valamint a kültagot, aki levelező tagozatos egyetemi hallgató, és adatrögzítési munkát végez, amiről a bt. számlát ad ki?

Egy kft. 60 százalékot meghaladó részesedéssel bíró ügyvezetője nyugdíjba vonul. Ezt követően továbbra is ellátja az ügyvezetői feladatokat, és személyesen közreműködik a társaság tevékenységében (beszerzés, gyártás, kivitelezés stb.), de nem munkaviszonyban. Milyen jogállása lesz a tulajdonosnak nyugdíjba vonulása után abban az esetben, ha az ügyvezetői feladatok ellátásáért nem részesül díjazásban, de a személyes közreműködés után jövedelmet kap? Van-e minimumjárulék-fizetési kötelezettség az ügyvezetői feladatok után?

Mikortól, hol és milyen nyomtatványokon igényelheti a szociális járadékot egy betéti társaság beltagja, aki munkaképességét 50 százalékban elvesztette, 1997. január 1-jétől a mindenkori minimálbérnek megfelelő összegű tagi jövedelmet vett ki, amely után minden esetben megfizették a járulékokat, és 2006. április 1-jétől máshol heti 40 órás munkaviszonyt létesített. Milyen összegű lesz az ellátás?

Kell-e személyi jövedelemadót, illetve társadalombiztosítási járulékot fizetni a vállalkozói járadék összege után?

A közelmúltban megjelent a 3. számú Munkaügyi Közlönyben az építőipari cégekre vonatkozóan "Építőipari Ágazati Bértarifa Megállapodás" (ÉÁKSZ), amelyet tudomásunk szerint a munkaügyi miniszter minden építőipari tevékenységet folytató szervezetre kötelező jelleggel kiterjesztett, akár aláírta a megállapodást, akár nem, a havi minimális személyi alapbérre, ami különböző munkakörönként jelentős bér- és járuléknövekedést von maga után. Valóban minden építőipari cégnek kötelező-e a megállapodás betartása, és milyen határidővel? Hogyan kell a helyzetet megítélni annál a vállalkozásnál, amelynek főtevékenysége ugyan beleesik a felsorolásba, de hosszú ideje nem a főtevékenységet végzi, hanem az egyéb tevékenységi körből mást? Hogyan kell állást foglalni abban az esetben, amikor a főtevékenység mérnöki tevékenység, tervezés, tanácsadás, ugyanakkor a cég egyéb tevékenységei között építőipari is szerepel, és azokat is végzi? Hogyan kell eljárni a tagok esetében (kft., bt.), akik egyben vezető tisztségviselők is, és személyes közreműködés alapján vesznek ki a minimálbérnek megfelelő összegű jövedelmet?