×

85. Társadalombiztosítási Levelek / 2006. július 4.
TARTALOM

     
1468. kérdés  
Lehet-e munkaviszonyban foglalkoztatni a társasági szerződésben a munkáltatói jogok gyakorlójaként feltüntetett tulajdonost a kft.-ben, amelyben 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik? A másik 50 százalék is egy tulajdonban van. A társasági szerződés taggyűlési határozattal választja az ügyvezetőt, az ügyvezető tekintetében a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja.
1469. kérdés  
Hogyan tehet eleget a színlelt szerződések átalakításával kapcsolatos bejelentési kötelezettségének az a cég, amelyiknek még nem volt adóhatósági ellenőrzése?
1470. kérdés  
Társas vállalkozás a nyári szünidő ideje alatt főiskolásokat, illetve egyetemi hallgatókat alkalmaz nehéz fizikai munkára. Igénybe vehetők-e ezzel összefüggésben a START-kártya által nyújtott kedvezmények?
Kapcsolódó címke:
1471. kérdés  
Meg kell-e fizetni a 15 százalékos ekho-t a felhasználási szerződés alapján kifizetett honorárium teljes összege után abban az esetben, ha a honorárium 70 százaléka személyes közreműködésre tekintettel, míg 30 százaléka szerzői jogból adódó kifizetés?
1472. kérdés  
Egy társas vállalkozó feleségének lejárt a gyermeknevelési támogatásra való jogosultsága. Az édesanya továbbra sem szeretne munkába állni. Milyen lehetősége van arra, hogy egészségbiztosításra és nyugellátásra jogosultságot szerezzen?
1473. kérdés  
Milyen ellátásokra jogosult, és azokat hol kell igényelnie annak az egyetemi hallgató nőnek, aki 2006. március 8-án gyermeket szült, ezért 2005. szeptembertől félévet halasztott? A nappali tagozatos egyetemi tanulmányai mellett 2005. június 30-áig napi 4 órás részmunkaidőben dolgozott, 2005. július 1-jétől pedig folyamatosan külföldön tartózkodik, mert férje ott dolgozik.
Kapcsolódó címkék:    
1474. kérdés  
Jogosult-e terhességi-gyermekágyi segélyre és gyermekgondozási díjra az a személy, aki doktoranduszképzés keretében tanul?
Kapcsolódó címkék:  
1475. kérdés  
A táppénzszámítás szempontjából rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemnek minősül a havi munkabérrel együtt kifizetett eseti elrendelés alapján teljesített túlórákra elszámolt összeg és az ehhez kapcsolódóan kifizetett 50, illetve 100 százalékos pótlék? A kollektív szerződésben rögzítve van, hogy a dolgozó túlóra végzésére kötelezhető, ha a társaság gazdasági érdeke úgy kívánja.
Kapcsolódó címkék:  
1476. kérdés  
Mi lesz az irányadó időszak annak a munkavállalónak az esetében, akinek a munkaviszonya 2005. október végén megszűnt, majd a következő naptól december végéig passzív jogon táppénzben részesült, 2006 januárjában ismét elhelyezkedett, és 2006 áprilisától terhességére tekintettel ismét keresőképtelen beteg?
Kapcsolódó címke:
1477. kérdés  
Hogyan kell kiszámolni a napi átlagot a terhességi-gyermekágyi segélyhez és a gyermekgondozási díjhoz, ha a munkavállalónak nincs egy hónapnyi munkabére, hanem összesen csak 10 napot dolgozott?
Kapcsolódó címkék:  
1478. kérdés  
Egy dolgozó 20 év egybefüggő munkaviszony után került új munkahelyre, és hamarosan súlyos betegséget kapott, melynek gyógyulása valószínűleg elhúzódik. Lehetséges-e, hogy csak az új munkáltatónál letöltött időnek megfelelő időszakra – 3 hétre – kap táppénzt abban az esetben, ha a 3 havi végkielégítését követően azonnal munkába állt?
Kapcsolódó címke:
1479. kérdés  
Meg kell-e hosszabbítani a fizetés nélküli szabadságot, illetve milyen ellátás illeti meg a dolgozót abban az esetben, ha családi ház építésére tekintettel április 1-jétől 6 havi fizetés nélküli szabadságot kért és kapott, aminek ideje alatt május 5-én lábtörést szenvedett, melynek gyógyulása valószínűleg hónapokat vesz igénybe? Mi a cég teendője ebben az esetben?
Kapcsolódó címkék:  
1480. kérdés  
Egy Németországban főállású alkalmazottként dolgozó, magyar állampolgárságú személy németországi cége Magyarországon alapított egy céget, és felkérték az egyik ügyvezetői pozíció betöltésére. Tehát egyrészt Németországban is szerezne jövedelmet az ottani munkája során, és Magyarországon is a magyarországi cégtől az ügyvezetői munkája után. Kell-e a munkáltatójának járulékokat fizetni, illetve a bruttó jövedelméből közterheket levonni a Magyarországon betöltött ügyvezetői pozíció után szerzett jövedelme után is, tekintettel arra, hogy Németországban már biztosított? Milyen típusú szerződést kössenek vele, hogy a lehető legjobban járjon?
1481. kérdés  
Egy részvénytársaság vezetősége 2006. január 1-jétől a béren kívüli juttatásokat egységesen minden foglalkoztatott részére 120 000 forint éves keretösszegben határozta meg. Az adómentes mértékig választható étkezési utalvány, üdülési csekk, helyi bérlet és internettámogatás. Adható-e adómentesen az arra jogosultaknak a keretösszegen felül is az iskolakezdési támogatási utalvány, vagy az rt.-nél 5-10-15 éve munkaviszonyban állóknak meghatározott értékű, az Szja-tv. szerinti adómentes juttatás?
1482. kérdés  
Vonatkozik-e a tételes egészségügyi hozzájárulás alóli mentesség az önkormányzati költségvetési intézményre is, amennyiben 2006. május 1-jétől 50 év feletti tartósan munka nélküli személyt alkalmaz? Hogyan lehet érvényesíteni a kedvezményt?
1483. kérdés  
Egy társaság a 78/1993. Korm. rendelet értelmében 2004. december 31-éig adómentesen fizette a nem azonos közigazgatási területről történő munkába járást, azaz a bérlet 80 százalékát néhány dolgozója részére, mivel a munkavégzés csak így volt biztosítható. 2005. január 1-jétől, miután az Szja-tv.-ből kikerült ennek a bizonylat nélkül elszámolható költségnek a lehetősége, ezt az összeget felbruttósították, és így továbbra is biztosították ugyanazon dolgozóik részére az addigiaknak megfelelő nettó összeget. A társaság úgy döntött, hogy a július 1-jétől érvényes, de január 1-jétől visszamenőlegesen fizethető 9 Ft/km/munkanapnak megfelelő adómentes összeget 2005. évben nem veszi figyelembe, mert visszamenőleg már rendkívül bonyolult a kifizetett és leadózott összegeket önrevízióval helyesbíteni, 2006. január 1-jétől azonban már így történik az elszámolás. Milyen bizonylatokat kell kitölteni az adómentes összegen felüli összeg kifizetéséről, és helyes-e, ha mindennemű járulékot (munkavállalóit is) vonnak és fizetnek utána? Táppénzalapot képez-e ez a kifizetés?
Kapcsolódó címkék:    
1484. kérdés  
Hogyan kell személyi jövedelemadót, illetve járulékokat fizetni egy sportegyesület által szervezett verseny helyezettjeinek fizetett pénzbeli díjazás után?
Kapcsolódó címkék:  
1485. kérdés  
Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkavállalónak, illetve a kifizetőnek annál a cégnél, amely dolgozói közül minden hónapban kisorsol 4 főt, akik 50 000 forint összegű tárgyi jutalomban részesülnek (tv, hifi stb.)? A sorsoláson csak azok vesznek részt, akik az adott hónapban semmilyen ok miatt nem hiányoztak.
Kapcsolódó címke:
1486. kérdés  
Hogyan fizetheti vissza a személyijövedelemadó-előleget a munkáltató abban az esetben, ha valamennyi dolgozója minimálbéres, ezért nincs szja-kötelezettsége, amiből levonhatná a túlfizetést? 2005. évben egy dolgozó felmondás és végkielégítés fizetése után lépett be a céghez, az szja-nyilatkozata alapján a munkáltató vallotta be a 2005. évi jövedelmét, és az elszámolásnál derült ki, hogy 23 450 forint szja-előleg-túlfizetése van. Mennyi a visszafizetési vagy befizetési határidő az adó rendezésére?
1487. kérdés  
Keletkezik-e közteher-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy jogi személy cég (kft.) készpénzért megvásárol egy lovat egy magánszemélytől? Az ügyletről a felek adásvételi szerződést kötöttek.
Kapcsolódó címke:
1488. kérdés  
A bér besorolásánál, illetve a szabadság megállapításánál figyelembe kell-e venni a nyugdíj előtt megszerzett éveket annak a munkavállalónak az esetében, aki közalkalmazottként dolgozott egy intézménynél, táppénzjogosultságának lejárta után 67 százalékos rokkanttá nyilvánították, felmentéssel megszüntették a munkaviszonyát, majd mint nyugdíjast 4 órás munkakörben újra szeretnék közalkalmazottként alkalmazni?
Kapcsolódó címkék:  
1489. kérdés  
Kell-e bérleti díjat felszámítani, és ha igen, kinek és milyen formában abban az esetben, ha egy fogorvosi bt. a beltag haszonélvezetében, de a gyermekei nevén szereplő családi házában alakított ki rendelőt, ahol egyébként laknak is? Később a rendelőintézetnek megfelelő alapterület tulajdonjoga átkerült a bt.-beltag nevére.
Kapcsolódó címke: