Munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel


Hogyan bizonyíthatja a munkáltató, hogy nem történt törvénysértés abban az esetben, ha egy munkaviszonyát közös megegyezéssel megszüntető munkavállaló, aki átvette az elkészült kilépőpapírjait, néhány hét múlva munkaügyi bírósághoz fordult azzal az indokkal, hogy nem ismeri el a munkaviszony megszüntetését?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. november 22-én (71. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1243

[…] jogokra és kötelezettségekre. A munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni. A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló egybehangzó jognyilatkozatok külön okiratba is foglalhatók. Nem hivatkozhat a munkavállaló a megszüntetés írásba foglalásának elmaradása miatti érvénytelenségére, ha az írásba foglalás a munkavállaló magatartása miatt maradt el. A munkaviszony megszüntetése a felek egybehangzó ráutaló magatartásával is történhet. Ha a munkaviszony megszüntetését kezdeményező a szóbeli nyilatkozatában foglaltakat saját érdekében állóként önként teljesíti, e magatartással szemben utóbb nem igényelhet jogvédelmet. Nem igazolja a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését egymagában az, ha a munkavállaló a munkáltatónak a munkaviszony közös megegyezéses megszüntetésére irányuló nyilatkozatát és az elszámolólapot, illetve a munkáltatói igazolást átveszi. Ha a munkáltató a megszüntető intézkedést arra alapítja, hogy a munkaviszony megszüntetésében a munkavállalóval megegyezett, vita esetén a megállapodás tényét és tartalmát bizonyítani tartozik. A munkaviszony közös megegyezéssel történt megszüntetését nem érinti, ha a fél a nyilatkozatát utóbb visszavonja, kivéve, ha az joghatályosan történt, ennek megítélésére az ajánlati kötöttségre a Ptk.-ban meghatározott szabályokat kell alkalmazni. A fél azonban a megszüntetésre vonatkozó nyilatkozatát megtámadhatja érvénytelenségre hivatkozva az Mt. 7. §-ában foglalt rendelkezések alapján. Ha a munkavállalónak a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló nyilatkozatát a munkáltató szóban elfogadta, ennek megfelelően a felek a munkaviszonyt a munkavállaló kezdeményezésére felszámolták, utóbb alaki okból a munkavállaló a megszüntetés jogellenességére nem hivatkozhat. Az Mt. 7. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a megállapodás (így például a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodás is) megtámadható, ha a fél annak megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve ha tévedését a másik fél okozta, vagy az felismerhette, illetőleg ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt. Megtámadható a nyilatkozat akkor is, ha annak megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vették rá. A megállapodást az támadhatja meg, akit megtévesztettek, a nyilatkozat megtételére jogellenes fenyegetéssel vettek rá, illetőleg az, aki téves feltevésben volt. A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés vagy megtévesztés felismerésétől, illetve jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadóak azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható. Fenti rendelkezések megfelelően irányadók abban az esetben is, ha a fél a saját jognyilatkozatát kívánja megtámadni. Fentiekben idézett jogszabályi rendelkezésekből, valamint az ismertetett legfelsőbb bírósági eseti döntésekből megállapítható, hogy a felek közös megegyezéssel a munkaviszonyt írásba foglalt, egybehangzó, befolyásmentes akaratnyilvánítással […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.