Közkereseti társaság jugoszláv és magyar állampolgárságú tagjainak jogviszonya
Kérdés
Egy közkereseti társaság 2 fő alapító taggal van bejegyezve. A tagokat egyenlő jogok illetik meg. Az egyik – magyar állampolgár – rendelkezik 36 órás munkaviszonnyal, a másik jugoszláv állampolgár, és nem tartózkodik Magyarországon. Milyen kötelezettségek terhelik a kkt.-t abban az esetben, ha tényleges tevékenységet évek óta nem végez?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. március 8-án (54. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 974
[…] Tbj-tv. 28. § (3) bekezdése alapján, ha a társas vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban áll, és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, a 27. § (1)-(2) bekezdésének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. E jogszabály figyelembevételével a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgárságú tag után – vélelmezve, hogy a tagok részére jövedelem kifizetés sem történik – a kkt.-nak járulékfizetési kötelezettsége sem keletkezik. A jugoszláv állampolgárságú tag esetében ennél összetettebb a helyzet. A mai napig hatályban lévő magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény (1959. évi 20. tvr. és a 11/1959. MüM rendelet a végrehajtásáról) azonos elbánásról szóló rendelkezése alapján – kivéve, ha az egyezmény másként rendelkezik – a társadalombiztosítási jogszabályok tekintetében a magyar állampolgárokkal azonosan kell elbírálni az egyezmény hatálya alá tartozó országok állampolgárait. A jugoszláv állampolgárok alatt a jogszabály alkalmazásánál az utódállamok állampolgárait kell érteni. Utódállamok: Szerbia-Montenegro Államközösség, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Horvátország. Az egyezmény alapján a magyar társadalombiztosítási kötelezettség kiterjed a jugoszláv állampolgárok magyarországi foglalkoztatására, melybe a munkaviszony, megbízási jogviszony mellett a tagsági jogviszony is beleértendő. Ez alól kivételt képeznek azok a személyek, akik az előzőekben felsorolt utódállamok valamelyikében főfoglalkozást folytatnak és ezt az illetékes társadalombiztosítási szerv igazolja. Tehát a jugoszláv állampolgárságú tagra a magyar társadalombiztosítási szabályok vonatkoznak abban az esetben, ha a jelzett utódállamok egyikében sem folytat főfoglalkozást, illetőleg erről szabályszerű igazolással nem rendelkezik. Az igazolt főfoglalkozás hiányában a magyar társas vállalkozóra előírt általános szabályok szerinti járulékbevallási és -befizetési kötelezettség terheli a kkt.-t. […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. március 8-án (54. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 974
[…] Tbj-tv. 28. § (3) bekezdése alapján, ha a társas vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban áll, és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát, a 27. § (1)-(2) bekezdésének rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a társadalombiztosítási és a nyugdíjjárulék alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. E jogszabály figyelembevételével a heti 36 órás munkaviszonnyal rendelkező magyar állampolgárságú tag után – vélelmezve, hogy a tagok részére jövedelem kifizetés sem történik – a kkt.-nak járulékfizetési kötelezettsége sem keletkezik. A jugoszláv állampolgárságú tag esetében ennél összetettebb a helyzet. A mai napig hatályban lévő magyar-jugoszláv szociálpolitikai egyezmény (1959. évi 20. tvr. és a 11/1959. MüM rendelet a végrehajtásáról) azonos elbánásról szóló rendelkezése alapján – kivéve, ha az egyezmény másként rendelkezik – a társadalombiztosítási jogszabályok tekintetében a magyar állampolgárokkal azonosan kell elbírálni az egyezmény hatálya alá tartozó országok állampolgárait. A jugoszláv állampolgárok alatt a jogszabály alkalmazásánál az utódállamok állampolgárait kell érteni. Utódállamok: Szerbia-Montenegro Államközösség, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Horvátország. Az egyezmény alapján a magyar társadalombiztosítási kötelezettség kiterjed a jugoszláv állampolgárok magyarországi foglalkoztatására, melybe a munkaviszony, megbízási jogviszony mellett a tagsági jogviszony is beleértendő. Ez alól kivételt képeznek azok a személyek, akik az előzőekben felsorolt utódállamok valamelyikében főfoglalkozást folytatnak és ezt az illetékes társadalombiztosítási szerv igazolja. Tehát a jugoszláv állampolgárságú tagra a magyar társadalombiztosítási szabályok vonatkoznak abban az esetben, ha a jelzett utódállamok egyikében sem folytat főfoglalkozást, illetőleg erről szabályszerű igazolással nem rendelkezik. Az igazolt főfoglalkozás hiányában a magyar társas vállalkozóra előírt általános szabályok szerinti járulékbevallási és -befizetési kötelezettség terheli a kkt.-t. […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
