Közterhek visszamenőleges megállapítása
Kérdés
A 2002-2003. évi, vagy a jelenlegi jogszabályok alapján kell a visszamenőleges egyéni járulékokat és az eho-t levonni, bevallani és megfizetni abban az esetben, ha a Munkaügyi Bíróság ítélete miatt a dolgozó 2002. május 10-én jogellenesen megszüntetett munkaviszonyát 2004. február 23-ra vissza kellett állítani?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2004. július 13-án (40. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 718
[…] társadalombiztosítási járulék, 8,5 százalék a nyugdíjjárulék és 4 százalék az egészségbiztosítási járulék. Ezzel párhuzamosan érvényesülnie kell annak az elvnek is, hogy a biztosítottat nem érheti kár amiatt, hogy jövedelméhez későn jutott hozzá. Ennek érdekében a Tbj-tv. R. 4/A. § (2) és (5) bekezdésének előírásai kimondják, hogy az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség megállapításánál – a járulékfizetési felső határig – arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették. A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelmet a járulékfizetési felső határig úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor. Ennek megfelelően a 2002-re vonatkozó munkabér esetében a nyugdíjjárulék-alap meghatározásánál meg kell állapítani a dolgozó 2002., 2003., illetve 2004. évi keresetének felső határát, és az […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2004. július 13-án (40. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 718
[…] társadalombiztosítási járulék, 8,5 százalék a nyugdíjjárulék és 4 százalék az egészségbiztosítási járulék. Ezzel párhuzamosan érvényesülnie kell annak az elvnek is, hogy a biztosítottat nem érheti kár amiatt, hogy jövedelméhez későn jutott hozzá. Ennek érdekében a Tbj-tv. R. 4/A. § (2) és (5) bekezdésének előírásai kimondják, hogy az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség megállapításánál – a járulékfizetési felső határig – arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették. A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett, járulékalapot képező jövedelmet a járulékfizetési felső határig úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor. Ennek megfelelően a 2002-re vonatkozó munkabér esetében a nyugdíjjárulék-alap meghatározásánál meg kell állapítani a dolgozó 2002., 2003., illetve 2004. évi keresetének felső határát, és az […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
