×

38. Társadalombiztosítási Levelek / 2004. június 1.
TARTALOM

     
660. kérdés  
Milyen adó- és járulékbefizetési kötelezettségek terhelték 2004 előtt, és terhelik 2004. január 1-jétől a tanulmányi szerződés alapján a kft. tevékenységéhez szükséges ismereteket adó felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló – a cégnél jelenleg is munkaviszonyban álló, de munkát nem végző – kft.-tagnak havonta folyósított200 000 forintos tanulmányi támogatás után a kft.-t, illetve az érintett magánszemélyt?
Kapcsolódó címkék:  
661. kérdés  
A Tbj-tv. 29. § (4) a) pontjában mit jelent a "személyesen folytatja" kifejezés? Személyes közreműködésnek számít-e, ha egy egyéni vállalkozó csak a bevallásait, illetve szerződéseit írja alá? A tevékenységét vagy alkalmazott közreműködésével végzi, vagy esetenként (megrendelés és bevétel hiányában) egyáltalán nem. Amikor bevétele keletkezik, lehet vállalkozói jövedelme is, ez azonban nem vállalkozói kivét. Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik utána?
662. kérdés  
Milyen közteher-fizetési kötelezettségek vetődnek fel abban az esetben, ha egy kft. a dolgozói részére egyéni baleset-biztosítást kötött, amit minden hónapban mindenki után egyénenként fizet be?
Kapcsolódó címkék:  
663. kérdés  
Külföldi tulajdonú társaság törzstőke-leszállítást hajt végre. Le lehet-e vonni a jövedelemből az egyszer már adózott pénzből végrehajtott befektetést?
Kapcsolódó címke:
664. kérdés  
Egy cég a dolgozóinak minden évben 3 alkalommal (Mikulás, karácsony, szilveszter) 5000 forint értékű élelmiszercsomagot ajándékoz. Ahhoz, hogy ez mind a munkáltató, mind a dolgozó részéről adó- és járulékmentes legyen, kell-e tételes számla, vagy elegendő, ha a bolt az általa elkészített csomagok darabszámát, egységárát, illetve végösszegét írja fel a számlára?
Kapcsolódó címke:
665. kérdés  
Hol található arra vonatkozó szabályozás, hogy az étkezési utalványt előre vagy utólag kell-e adni a dolgozóknak? Milyen közterheket kell fizetni ezen juttatás után?
Kapcsolódó címke:
666. kérdés  
Milyen járulékfizetési kötelezettség keletkezik azon újságírók után, akik egy újságkiadással foglalkozó kft.-nél a szerkesztést, cikkírást, fotók készítését végzik, foglalkoztatásuk felhasználási szerződés alapján történik, s nyilatkoztak, hogy főállásukban a munkaidejük eléri a heti 36 órát, ha éves jövedelmük eléri, illetve nem éri el az5 200 000 forintot?
Kapcsolódó címke:
667. kérdés  
Milyen járulékfizetési kötelezettsége van egy vállalkozói igazolványhoz nem kötött tevékenységet (nyelvoktatást) folytató angol-magyar állampolgárságú magánszemélynek, ha bevételét teljes mértékben számla ellenében kapta, és a kifizető adóelőleget és járulékokat nem vont le? A magánszemély rendelkezik személyi igazolvánnyal, más jövedelme és társadalombiztosítási jogviszonya nincs.
Kapcsolódó címke:
668. kérdés  
Jár-e útiköltség-térítés, és ha igen, milyen mértékben annak a 6 év alatti beteg gyermeknek, akit személyautóval utaztatnak vizsgálatra és orvosi kezelésre, illetve annak a tartósan beteg, fogyatékos 6 év alatti gyermeknek, aki korai fejlesztést nyújtó óvodába, bölcsődébe jár?
Kapcsolódó címkék:  
669. kérdés  
Hány nap szabadság illeti meg azt a GYES-ről visszatérő dolgozót, aki 1971-ben született, 2000. május 22-től betegállományba került, majd 2000. december 15-én megszülte első gyermekét? A 2000. évre járó szabadságából 1 napot vett ki, a többi kifizetésére nem került sor. A GYES ideje 2003. december 15-én lejárt, szabadságát megkezdte. (A 2004. évre járó mérték természetesen nem vitatott.)
Kapcsolódó címkék:  
670. kérdés  
Súlyos hibának minősül-e, ha a szigorú számadásos "Jövedelemigazolás" pótlapján nem történt meg a túlóra nem rendszeres jövedelemként való feltüntetése? A munkáltatónknál szinte havonta előfordul 2-3 túlóra, ezért a figyelembe vehető időszak minden hónap lenne. Bérszámfejtés szempontjából csak a túlórához tartozó pótlék a nem rendszeres jövedelem. Osztószám szempontjából sem jelent semmit, mert a nem rendszeres jövedelem osztószáma nem lehet kevesebb, mint a rendszeres jövedelem osztószáma, hiába csak a tárgyhónapokban fordul elő a túlóra.
671. kérdés  
Alkalmazható-e a többes jogviszony hatálya annál az önkormányzati képviselőnél, akinek havi tiszteletdíja meghaladja a minimálbér 30 százalékát, de rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal? A tiszteletdíjból is le kell vonni 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot és a járulékfizetési felső határ figyelembevételével a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot?
Kapcsolódó címkék:  
672. kérdés  
Egy kft. ügyvezetője 2004. április 30-án tölti be a 60. életévét. A munkaviszonyban töltött évei alapján a nyugdíjazáshoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, így igénybe kívánja venni az ellátást. Jár-e neki felmentési idő, illetve fel kell-e mondani a kft.-nek, és jár-e a végkielégítés?
Kapcsolódó címke:
673. kérdés  
Mely időponttól jogosult nyugdíjra az a férfi, aki 1954-ben született, 30 év szolgálati idővel és 3 év korkedvezménnyel rendelkezik, és több szolgálati időt – előreláthatólag – nem tud szerezni?
674. kérdés  
Polgármesteri hivatalnál 39 éve folyamatosan dolgozó munkavállaló 2004 novemberében tölti be a 62. életévét. Jogosult-e rekreációs szabadságra, valamint igénybe veheti-e az előrehozott öregségi nyugdíjat?
675. kérdés  
Van-e a munkáltatónak valamilyen bejelentési kötelezettsége a társadalombiztosítással szemben abban az esetben, ha megrendelés hiányában, a munkaszerződés módosításával napi 8 óra helyett csak napi 6 órában tudja foglalkoztatni dolgozóit?
Kapcsolódó címkék:  
676. kérdés  
Szerez-e szolgálati időt az a heti 20 órás munkaviszonyban álló dolgozó, akinek munkabére a minimálbér fele, és emellett rendszeres szociális járadékban részesül?
677. kérdés  
Egy dolgozó 2002 szeptemberében történt üzemi balesetéből kifolyólag, az OOSZI hosszabbítása után 2004. február 29-ig részesült táppénzben. 2004. március 1-jétől március 20-ig fizetett szabadságát vette igénybe, 2004. március 21-étől március 25-ig dolgozott, majd az üzemi balesetből kifolyólag ismét keresőképtelen állományba került. Mennyi időre kaphat táppénzt, illetve kell-e újra az OOSZI véleménye?
Kapcsolódó címkék:  
678. kérdés  
A három éve napi 4 órás munkaviszonyban álló dolgozó munkabére a minimálbér fele. Várhatóan 2004. augusztus hónapban szülni fog. Munkaviszonya 2004. március 31-én megszűnt, és e naptól keresőképtelen. 2004. április 30-ig nem dolgozik. 2004. május 1-jétől ismét munkaviszonyt létesít, új munkáltatója bejelenti 1 hónapra havi 110 000 forint munkabérrel. A dolgozó 2004. június 1-jétől ismét keresőképtelen a szülés időpontjáig. Milyen jövedelem alapulvételével kell megállapítani a táppénzt, a terhességi-gyermekágyi segélyt és a gyermekgondozási díj összegét?
Kapcsolódó címke:
679. kérdés  
Egy munkaidőkeretet alkalmazó társaságnál a munkarend hétfőtől vasárnapig tart úgy, hogy két nap munka után egy nap pihenőnap jár a dolgozóknak. Megilleti a munkavállalót a délutános pótlék abban az esetben, ha 09.00-17.00 óráig van beosztva, majd a másik nap 11.00-22.00 óráig? Ha a társaság fizetett ünnepen nyitva tart, és a dolgozó nincs beosztva, jár-e neki a fizetett ünnep? A társaság egyik beltagja munkaviszonyban, a másik tagi jogviszonyban végzi tevékenységét. Ugyanúgy vonatkoznak-e rájuk ezek a szabályok?
680. kérdés  
Egy dolgozót "A" munkáltatónál heti 15 órában, "B" munkáltatónál – amit "A" munkáltató alapított – heti 25 órában munkaszerződés keretében foglalkoztatnak. "A", illetve "B" munkáltatónál megbízási szerződés alapján (a munkaköri feladataiba nem tartozó tevékenységre) is foglalkoztatják. Milyen járulékfizetési kötelezettségek keletkeznek a megbízási díjak után abban az esetben, ha a díjazás összege biztosítottá teszi a megbízottat?
Kapcsolódó címkék:  
681. kérdés  
Rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemnek minősül az a bérkorrekció, amelyet egy pénztárgépfiók gyártásával foglalkozó kft. a munkaviszonyban álló dolgozói részére – a munkaszerződésük alapján – a hó végi elszámolásnál teljesítményarányosan fizet?
Kapcsolódó címkék: