Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. október 7-én (22. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 378

[…] Ez esetben a két egymás mellett létező jogviszonyt egymástól jól elkülönítve kell kezelni, aminek alapvetően a tisztség, illetve a munkaviszony megszűnésénél lehet jelentősége. Abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő egyúttal tagsági jogviszonyban is áll a gazdasági társasággal, a vezető tisztség betöltésére létrejött társasági jogi (megbízási jogi) jogviszonyt meg kell különböztetni a tagsági jogviszonytól. A választott vezető tisztségviselőként végzett tevékenységet ugyanis a vezető tisztségviselő nem tagi minőségében fejti ki, erre figyelemmel a vezető tisztség ellátása kkt.-nél, bt.-nél nem tekinthető személyes közreműködésnek, kft.-nél pedig nem minősül mellékszolgáltatásnak. A személyes közreműködés, mellékszolgáltatás ugyanis alapvetően a tagi minőséghez kapcsolódik, azt a tag a tagsági jogviszony alapján teljesíti, míg a vezető tisztség betöltése, ellátása egy külön jogviszony alapján történik. A gazdasági társaságok tagjainak a társasággal létesített jogviszonyával összefüggő kérdésekben, illetve témakörökben a Legfelsőbb Bíróság Gazdasági Kollégiumának és Munkaügyi Kollégiumának (GK-MK) közös 1. sz. állásfoglalása, az APEH 1997/148., 2000/28., 2000/134. iránymutatása, valamint a Legfelsőbb Bíróság 3/2003. PJE sz. jogegységi határozata ismert. A GK-MK 1. sz. állásfoglalás a korábban hatályos (régi Gt.) korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó rendelkezései, valamint az Mt. rendelkezései összevetése, értelmezése során jutott arra a megállapításra, nincs akadálya annak, hogy a kft. az ügyvezetővel tevékenységének elvégzésére munkaviszonyt létesítsen, nincs akadálya annak, hogy a kft. a tagjával – az ügyvezetőkön kívül is – munkaviszonyt létesíthessen. Az állásfoglalás értelmében a személyes közreműködés nem minősül mellékszolgáltatásnak, ha arra vonatkozólag a kft. és tagja között munkaszerződés vagy egyéb jogviszony jött létre. Az 1997/148. sz. alatt kiadott APEH iránymutatás kimondja, hogy ha a betéti társaságnak egyetlen beltagja van, ez a beltag személyes közreműködését nem végezheti munkaviszony keretében, miután ebben az esetben a munkáltatói és a munkavállalói jogviszony egybeesik, ami – kétoldalú jogviszonyról lévén szó – formailag kizárt. A fentiekben ismertetett iránymutatásban foglaltakat erősítette meg a Legfelsőbb Bíróság 3/2003. PJE sz. alatt kiadott jogegységi határozata, amelynek értelmében betéti társaság nem létesíthet munkaviszonyt az üzletvezetésre egyedül jogosult egyedüli beltagjával. A vonatkozó jogegységi határozat megállapítja többek között, hogy a munkaviszony létesítésének nemcsak az az előfeltétele, hogy a munkáltató és a munkavállaló személye elkülönüljön, hanem az is, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlója és a munkavállaló személye se essen egybe. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlójának a személye nem különül el a munkavállaló személyétől, fogalmilag kizárt a munkaviszony létesítése. A 2000/28. sz. alatt kiadott APEH iránymutatás az 1997/148. sz. APEH iránymutatásban foglaltakat kiegészítve megállapítja, hogy ugyancsak nem valósulhat meg a társasággal történő munkavégzés munkaviszony keretében akkor sem, ha a kft. tagja a társaságban meghatározó tulajdoni részesedéssel rendelkezik, annak működésére meghatározó befolyást gyakorol, mivel ebben az esetben a társasággal mint munkáltatóval szemben a gazdasági függőségi viszony fennállása fogalmilag kizárt. Ez utóbbi rendelkezésben foglaltakat értelmezi, illetve egészíti ki a 2000/134. sz. alatt kiadott APEH iránymutatás. Az iránymutatásban foglaltak a "meghatározó tulajdoni részesedés", a "meghatározó befolyás" fogalmát, annak értelmezését a Gt. 290. §-ában foglalt rendelkezésekből vezeti le. Az értelmezés szerint meghatározó tulajdoni részesedés, illetve meghatározó befolyás gyakorlása legalább többségi, 50 százaléknál nagyobb tulajdoni részesedést jelent. Az iránymutatás szerint a munkaviszony létesítésének kizártságát azonban azokban az esetekben is meg kell állapítani, ha az érintett tulajdoni részesedése nem haladja meg az 50 százalékot, de szavazati aránya alapján mégis képes arra, hogy a taggyűlés döntéseit – személyes függősége tekintetében lényeges ügyekben – befolyásolja. Az iránymutatás a továbbiakban kimondja, hogy ha egy kft.-nek két 50-50 százalékos tulajdoni részesedéssel rendelkező tagja van, miután az nem jelent többségi részesedést, és nem lehet eltérő a szavazati arány, az egyik tag a másikkal munkaszerződést köthet, de az egymás feletti kölcsönös munkáltatóijog-gyakorlás kizárt. A 2000/28. sz. alatt kiadott APEH iránymutatás a továbbiakban megállapítja, hogy a Gt. a közkereseti társaság, illetve a betéti társaság esetében a személyes közreműködés teljesítésének formájára nem tartalmaz […]