Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. szeptember 2-án (20. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 335

[…] járandóságok közé sorolják a szakképzéssel összefüggő juttatást – idetartozik egyebek között az Szt. előírásai alapján a tanulót megillető juttatás is -, de csak azt a részét, amely a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát – ez jelenleg 15 000 forint – nem haladja meg [Szja-tv. 3. § 71. pontja és 72. pontjának e) alpontja]. Összegezve és a konkrét kérdésre vetítve az eddig leírtakat, a tanulószerződésben meghatározott 15 000 Ft/hó pénzbeli juttatás (nevezzük ösztöndíjnak) járulékalapot képező jövedelemnek minősül, ami után a Tbj-tv. 19. §-a szerint a foglalkoztató 29 százalékos mértékű társadalombiztosítási járulékot, a biztosított szakmunkástanuló 8,5 százalék (magánnyugdíjpénztár tagja esetében 1,5 százalék) nyugdíjjárulékot, továbbá 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot köteles fizetni. Nem terheli a kifizetőt sem százalékos, sem tételes eho-fizetési kötelezettség a tanulószerződés alapján foglalkozatott szakképző iskolai tanulmányokat folytatók után. Mivel a kérdéses összeg nem haladja meg az adóterhet nem viselő járandóságra előírt összeghatárt – 15 000 forintot -, a kifizetőnek személyijövedelemadó-előleget nem kell belőle levonnia. Úgy gondoljuk, itt érdemes néhány szót ejtenünk az Szt. 2003. június 12-étől hatályos új rendelkezéseiről. A Szak-tvmód. az Szt. 44. § (2) bekezdését úgy módosította, hogy a következő, 2003/2004-es oktatási évtől a tanuló pénzbeli juttatásának legkisebb összegét a szakképzési évfolyam első félévére – függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától – a minimálbér 15 százalékában határozza meg. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen […]