×

14. Társadalombiztosítási Levelek / 2003. május 6.
TARTALOM

     
216. kérdés  
Az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a minimálbér vagy az evaalap után köteles-e járulékot fizetni? Van-e esetleg választási lehetősége?
Kapcsolódó címkék:  
217. kérdés  
Fel kell-e számolnia, vagy elég szüneteltetnie egyéni vállalkozását annak a biztosítottnak, aki rövidesen lejáró gyermekgondozási segélye után főállású alkalmazottként egy betéti társaságnál kíván elhelyezkedni, és vállalkozói tevékenységét nem folytatja? Hogyan kell fizetnie a járulékokat?
218. kérdés  
Egy bt.-nek két beltagja és egy kültagja van. A két beltag lehet-e egymásnak munkáltatója, köthetnek-e munkaszerződést a saját betéti társaságukkal?
Kapcsolódó címke:
219. kérdés  
Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
Kapcsolódó címke:
220. kérdés  
Határozott idejű munkaviszony (2000. 07. hótól 2005. 06. hóig) megszüntetése 2003. 02. 15-én közös megegyezéssel, 18 havi átlagbér kifizetése mellett történik. Le kell-e vonni a 3 százalékos egészségbiztosítási járulékot ebből a kifizetésből? Véleményünk szerint a munkaviszony megszüntetése nem az Mt. 88. § (2) bekezdése alapján történt, és levonták a 3 százalékos járulékot. A jövedelemigazolás pótlapján pedig azt az időtartamot tüntették fel, ameddig a munkaviszony ténylegesen fennállt, tehát 2000. 07. hótól 2003. 02. 15-ig. Helyes ez így?
221. kérdés  
Egy női munkavállalónak három gyermeke van. Két idősebb gyermekének édesapjától elváltan él, harmadik gyermekének édesapjával közös háztartásban, élettársi viszonyban. Jogosult-e a harmadik gyermek apja mind a három gyermek után igénybe venni a gyermekek után járó pótszabadságot, valamint az adókedvezményt?
Kapcsolódó címkék:    
222. kérdés  
Egy 9.00-19.00 óra között nyitva tartó üzletben a munkavállalók egy részének napi munkaideje 7.00-15.00 óráig, más részének 11.00-19.00 óráig tart, hetenkénti váltással. A napi munkaidőben tehát van négy óra, amikor valamennyi munkavállaló munkát végez a munkaideje szerint. Több műszakos munkarendnek minősül-e, ha a munkavállalók csak részben váltják egymást, és van a munkaidőnek olyan része, amely alatt valamennyi munkavállaló együtt dolgozik?
Kapcsolódó címke:
223. kérdés  
Mikor mehet nyugdíjba az az 59 éves férfi munkavállaló, aki 5 éves egyetemi képzése után 36 év folyamatos szolgálati idővel rendelkezik? Beszámítanak-e a szolgálati időbe az egyetemi évek?
Kapcsolódó címkék:  
224. kérdés  
Dolgozónk szakközépiskolában érettségizett, és géplakatos szakmunkásvizsgát tett 1965-ben. Beszámítható-e a szolgálati időbe a szakközépiskolai tanulmányi ideje?
Kapcsolódó címke:
225. kérdés  
Egy betéti társaságnak két tagja van. A beltag személyesen közreműködik, a kültag az ügyvezető, és egy – nem a bt.-ből származó – korábbi főállású munkaviszonya alapján terhességi-gyermekágyi segélyben részesül. Az ügyvezetői tisztséget ellenérték/díjazás nélkül végzi. Nem veszélyezteti-e a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultságot az a tény, hogy a kültag egyben a bt. ügyvezetője, bár nem személyesen közreműködő tag?
Kapcsolódó címkék:    
226. kérdés  
Nappali tagozatos főiskolai hallgató szülés esetén jogosult-e terhességi-gyermekágyi segélyre?
Kapcsolódó címkék:    
227. kérdés  
A gyermekgondozási díjban részesülő anya ismételt terhessége miatt a gyermekgondozási díj folyósítását megszakítva 2002-ben táppénzt vett igénybe, 2003-ban szül. Jogosult-e a dolgozó betegszabadságra? Mi lesz a táppénz, illetve a terhességi-gyermekágyi segély összegének az alapja?
Kapcsolódó címke:
228. kérdés  
Meddig jogosult gyermekgondozási segélyre a 2002. szeptember 11-én született ikergyermekek után az anya? 2008. december 31-ig, vagy 2009. december 31-ig?
Kapcsolódó címkék:  
229. kérdés  
A dolgozó munkaviszonyának megszűnését követően 2003. január 20-tól táppénzben részesül. A folyamatos biztosítási idejére tekintettel 2003. augusztus 22-én lejár a táppénzjogosultsága. 2003. június 30-ig 162 napig részesül táppénzben. Az új rendelet alapján jogosult-e 2003. augusztus 22-ig táppénzre?
Kapcsolódó címke:
230. kérdés  
A biztosított pénteki napon munkából hazafelé menet üzemi úti balesetet szenvedett. Ebben az esetben a szombati szabadnappal kezdődik a balesetitáppénz-folyósítás?
Kapcsolódó címkék:  
231. kérdés  
Balesete esetén jogosult-e valamilyen ellátásra az 5 százalékos baleseti járulékot fizető, kiegészítő tevékenységű vállalkozó?
232. kérdés  
Igényelhet-e valamilyen támogatást az az elvált anya, aki két hallássérült gyermeket nevel? A nagyobbik 1981-ben született, jelenleg dolgozik és levelező tagozatos főiskolai hallgató, a kisebb pedig – 1987-ben született – elsőéves gimnazista.
233. kérdés  
A munkáltató – tévesen – kiküldetési átalányt számfejtett dolgozóinak adó- és járulékmentesen 2001. és 2002. évekre, kiküldetési rendelvény nélkül. 2003-ban hogyan korrigálhatja tévedését úgy, hogy a munkavállalóktól sem személyi jövedelemadót, sem nyugdíjjárulékot ne kelljen vonni?
234. kérdés  
Lakásszövetkezetünknél évente kettő alkalommal 500-500 forintos vásárlási utalványt adunk küldötteinknek (társadalmi munkások-tisztségviselők). Milyen vonzata van ennek az adománynak?
235. kérdés  
Mit tartalmaz pontosan az OEP által megküldött, a 2002. évi adóköteles táppénz összegéről szóló értesítésben hivatkozott 1995. évi CXVII. tv. 30. és 33. §-a? Az értesítésben foglaltak nem pontosan érthetőek.
Kapcsolódó címke:
236. kérdés  
Egy munkavállaló munkaszerződésben meghatározott munkaideje heti 40 óra, munkabére havi 50 000 forint. Megkaphatja-e a teljes hónapra járó munkabérét, ha a 22 munkanapos hónapban csak 108 órát dolgozott?
Kapcsolódó címkék: