17 cikk rendezése:
1. cikk / 17 Vezető tisztségviselő rokkantsági ellátása
Kérdés: Valóban megoldás lehet, ha egy betéti társaság ügyvezető beltagja munkaviszonyban végzi a tevékenységét, és néhány napra fizetés nélküli szabadságot igényel annak érdekében, hogy igénybe tudja venni a rokkantsági ellátást? Az érintett ügyvezető jelenleg táppénzen van, amelynek lejárta után igényelni szeretné az ellátást, ehhez azonban szükséges, hogy ne legyen keresőtevékenysége. Okozhat ez a megoldás esetleg később valamilyen problémát, tekintettel arra, hogy a bt. egyedüli ügyvezetőjéről van szó?
2. cikk / 17 Vezető tisztségviselő jogviszonya
Kérdés: Van-e annak akadálya, hogy egy kft. ügyvezetője, aki nem tulajdonosa a cégnek, illetve a kft. cégvezetője egyaránt ingyenes megbízási jogviszonyban lássa el az ügyvezetést?
3. cikk / 17 Kft. vezető tisztségviselőjének külföldi tartózkodása
Kérdés: Terheli-e minimumjárulék-fizetési kötelezettség egy kft. tagját, aki a vezető tisztségviselői feladatait munkaviszony keretében látja el, és a közeljövőben fizetés nélküli szabadságot kíván igénybe venni, mert turistaként 6 hónapra külföldre utazik? A magánszemély az egészségügyi ellátása biztosításának céljából egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére bejelentkezik a NAV-hoz, és megfizeti a havi 6810 forint összegű járulékot.
4. cikk / 17 Kkt. vezető tisztségviselőjének jogviszonya
Kérdés: Végezheti 4 órás munkaviszony keretében az ügyvezetői tevékenységet egy közkereseti társaság vezető tisztségviselője abban az esetben, ha egy másik cégnél fennálló főállású munkaviszonya megszűnik, vagy kötelező bejelenteni társas vállalkozói jogviszonyba, és legalább a minimálbér után megfizetni utána a járulékokat? Hogyan kell bejelenteni az ügyvezetőt ebben az esetben?
5. cikk / 17 Társaság vezető tisztségviselőjének biztosítási jogviszonya
Kérdés: Milyen kilépéssel kapcsolatos nyomtatványokat kell kiállítani abban az esetben, ha egy társaság vezető tisztségviselőjének jövedelemkifizetése és járulékfizetése megszűnik, mert máshol heti 36 órát meghaladó munkaviszonyt létesít, de a tisztséget továbbra is ellátja, tehát a biztosítási jogviszonya továbbra is fennáll? Egy OEP-ellenőrzés alkalmával az ellenőr lesztornózta a "Jövedelemigazolás az egészségbiztosítási ellátás megállapításához" nevű nyomtatványt, mondván, a nyomtatványt nem lehetett volna kiállítani – függetlenül attól, hogy a tényleges járulékfizetés megszűnt –, mert a biztosítási jogviszony nem szűnt meg.
6. cikk / 17 Részvénytársaság vezérigazgatójának tiszteletdíja
Kérdés: Megbízási díjként vagy tiszteletdíjként kell számfejteni egy részvénytársaság vezérigazgatója számára az ügyvezetésért kifizetett havi 200 000 forintot? A költséghányad elszámolása miatt fontos ennek a kérdésnek az eldöntése.
7. cikk / 17 GYES-en lévő vezető tisztségviselő közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége van annak a vezető tisztségviselőnek, aki társas vállalkozóként látja el ezt a tevékenységet, és emellett GYES-en van a tartósan beteg gyermekével?
8. cikk / 17 Egyszemélyes kft. ügyvezetőjének természetbeni juttatásai
Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban a saját társaságával egy egyszemélyes kft. tulajdonos ügyvezetője? Ha igen, kaphat-e a kft.-től kedvezményes természetbeni juttatásokat és egyéb béren kívüli juttatásokat, illetve állíthat-e ki kiküldetési rendelvényt a saját tulajdonú személygépkocsi használatára tekintettel?
9. cikk / 17 Újonnan alakuló gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének bejelentése
Kérdés: Be kell-e jelenteni az APEH-nek a T1041 számú nyomtatványon egy újonnan alakuló gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének adatait a 1210-es kóddal, amennyiben feladatai ellátásáért nem vesz fel jövedelmet?
10. cikk / 17 Kft. tagjainak jogállása
Kérdés: Állhat-e munkaviszonyban egy 2 személyes kft. 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkező tagja, aki vezető tisztségviselő és a munkáltatói jogok gyakorlója? Célszerű lenne-e, ha a másik tagnak is lenne aláírási joga, és akkor ő írhatná alá a szerződést? Ebben az esetben meg kellene-e fizetni a 4350 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot a másik – nyugdíjas – tag után, aki egyébként a társaság tevékenységében nem vesz részt? Mi lenne az optimális, gazdaságos megoldás, hogy rend legyen a papírok és jogviszonyok között?
