73 cikk rendezése:
1. cikk / 73 Szabadság elszámolása munkaviszony megszűnésekor
Kérdés: Mi az eljárás ebben az esetben, ha egy főfoglalkozású munkavállaló munkaviszonya megszűnik, de a tárgyévben még egyáltalán nem vett ki szabadságot? ?
2. cikk / 73 Kilépő munkavállaló szabadsága
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani az időarányos szabadságot annak a munkavállalónak az esetében, aki 25 nap alapszabadsággal, valamint 7 nap pótszabadsággal rendelkezik, és a munkaviszonya 2021. június 15-én megszűnt? Össze kell adni az alap- és a pótszabadságot, és úgy arányosítani, vagy külön-külön kell kiszámítani az arányos napokat? A két számítási módszerrel különböző eredmények jönnek ki a kerekítés szabályai szerint.
3. cikk / 73 Szabadság fizetés nélküli szabadság idejére
Kérdés: Jogosult a fizetés nélküli szabadság első fél évére ismét a szabadságára az a munkavállaló, aki 2019. november 3-ig, gyermeke 3. életévének betöltéséig GYES-en volt, majd visszatért dolgozni, amely tényt a munkáltató tudomásul vette, de csak a szabadságát töltötte le, mert ezen idő alatt gyermeke tartós betegségére tekintettel ismét megigényelte a GYES-t, melyet 2020. október 31-ig meg is kapott? A munkavállaló a szabadsága lejártát követő naptól ismét kérte a munkáltatótól a fizetés nélküli szabadságot, melyet engedélyeztek a részére.
4. cikk / 73 Szabadság idejére járó díjazás
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a szabadság idejére járó távolléti díjat abban az esetben, ha a munkáltató a munkabért idő- és teljesítménybér összekapcsolásával állapítja meg oly módon, hogy a havi bruttó 200 000 forint alapbéren felül jutalékot is fizet, amely a tervek alapján meghatározott forgalmi jutalékból, valamint adminisztrációs jutalékból áll? A forgalmi jutalékot a cég valamennyi üzletkötője összesített teljesítménye alapján állapítják meg. A munkaszerződésben csak az alapbérről rendelkeznek, a teljesítménykövetelményeket külön melléklet tartalmazza. Megkaphatja teljes összegben az adott hónapra járó jutalékot a munkavállaló abban az esetben, ha elmegy 5 nap szabadságra, vagy arányosítani kell a számára járó összeget?
5. cikk / 73 Táppénz módosítása
Kérdés: Módosítható szabadságra a táppénz?
6. cikk / 73 Keresőképtelenség idejére járó szabadság
Kérdés:
A törvény szerint a naptári évenként 30 napot meg nem haladó keresőképtelenség idejére jár szabadság. A 30 napot munkanapban vagy naptári napban kell érteni, illetve hogyan kell figyelembe venni a betegszabadságot?
7. cikk / 73 Szabadság megállapítása munkaidőkeret esetén
Kérdés: Mennyi szabadság illeti meg egy közhasznú nonprofit kft. munkavállalóját, aki havi 240 órás munkaidőkeretben dolgozik 10 munkanapot úgy, hogy 24 órát dolgozik, 48 óra szabad? A napi 24 órás munkaidőben bejelentett munkavállalót is 30 nap szabadság illeti meg, amit órában kell nyilvántartani, tehát 30 x 24 óra?
8. cikk / 73 Szabadság hosszú távú táppénz lejárta után
Kérdés: Hogyan alakul a szabadsága 2012-ben és 2013-ban annak az 59 éves férfinak, aki 2012. május 31-től 2012. június 20-ig betegszabadságon, 2012. június 21-től 2013. június 20-ig pedig táppénzen volt?
9. cikk / 73 Szabadság kiszámítása 30 napot meghaladó keresőképtelenség esetén
Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a munkavállaló szabadságát abban az esetben, ha a naptári évben 40 napig volt keresőképtelen? A keresőképtelenség teljes időtartamát, vagy csak a 30 napot meghaladó részt kell levonni a munkában töltött időből? A munkáltató a munkavállalóval történő írásbeli megállapodás alapján eltekinthet a keresőképtelenségből eredő kieső időtől, és megadhatja munkavállalójának mind a 30 nap szabadságot, függetlenül attól, hogy volt-e 30 napot meghaladó keresőképtelensége vagy sem, vagy csak kollektív szerződésben lehet eltérni a munkavállaló javára?
10. cikk / 73 GYED-ről visszatérő munkavállaló szabadsága
Kérdés: Ki tudja venni a szabadságát a munkába állás előtt az a munkavállaló, aki 2010. december 30-án született gyermeke után GYED-ben részesült, amelynek lejárta után vissza szeretne menni dolgozni? Mennyi időre jár a szabadság ebben az esetben?