Kiküldött munkavállaló biztosítási kötelezettségének igazolása

Kérdés: Meg kell-e igényelni az A1 jelű igazolást egy 100 százalékos német tulajdonban lévő magyar kft. munkavállalójának, akit kirendeltek az anyacéghez? A munkavállaló Magyarországon biztosított, itthon kapja meg a járandóságát, a kinti céghez csak munkavégzésre küldték ki.
Részlet a válaszából: […]

Megítélésünk szerint a vázolt helyzetben az A1-es igazolást ki kell kérni, hiszen az érintett ezzel igazolja, hogy biztosítási kötelezettsége Magyarországon áll fenn.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 19.

Kirendelt munkavállalók közterhei

Kérdés: Kirendelés esetén a munkavállaló foglalkoztatásával kapcsolatos kötelezettségeket melyik cég köteles teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] A kötelezettségek a foglalkoztatót terhelik, amely főszabályszerint nyilvánvalóan a kirendelő foglalkoztató.Abban az esetben viszont a Tbj-tv. 56. § (2) bekezdésértelmében, ha a munkáltatók megállapodása alapján a munkavállaló munkabérét ésaz ezzel járó közterheket az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 14.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi anyavállalat dolgozóinak magyarországi kirendelése

Kérdés: Jogosan járt-e el az APEH az alábbi esetben? Egy németországi anyavállalat dolgozói kirendelés keretében végeztek munkát egy magyar leányvállalatnál 2006-ban. A cég ezek után a – többségében török állampolgárságú – dolgozók után Magyarországon járulékot és adót nem fizetett, mert azt az anyacég fizette be Németországban. Magyarországon a kirendelt külföldi munkavállalók díjazásban nem részesültek, munkabérüket közvetlenül az anyacégtől kapták, aki azt a németországi folyószámlájukra utalta. A dolgozók bérét és egyéb költségeket az anyacég a magyar leányvállalatnak kiszámlázta. Az APEH-ellenőrzés arra hivatkozva, hogy a munkavállalók nem rendelkeztek E101-es igazolással, illetve hogy a német-magyar szociális egyezmény 6. és 7. cikkei alapján a dolgozókra a magyar jogszabályokat kell alkalmazni, a magyar céget akarja a kirendelt munkavállalók után járulékfizetésre kötelezni.
Részlet a válaszából: […] A kérdés eldöntésénél főszerepet játszik az a körülmény,hogy a Németországból kirendelt munkavállalók munkaszerződésében a felek melyikország (Németország vagy Magyarország) jogát kötötték ki. Mivel errevonatkozóan kérdezőnk információval nem szolgált, mindkét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 29.
Kapcsolódó címkék:  

Kirendelés külföldi leányvállalathoz

Kérdés: Mentesül-e a magyarországi járulékfizetés alól az a magyarországi székhelyű cég, amelyik munkavállalóját franciaországi leányvállalatához küldi ki dolgozni 3 vagy 4 heti munkavégzésre, és Franciaországban végzett munkája után a dolgozó ott részesül munkabérben?
Részlet a válaszából: […] ...ha a munkavállalót a munkáltatókközött létrejött megállapodás alapján, más munkáltatónál – külföldön – történőmunkavégzésre is kötelezi a munkáltató. Ennek feltétele, hogy a munkavállalókirendelésére ellenszolgáltatás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 9.

Munkaerő-kölcsönzés és -kirendelés

Kérdés: Mi a különbség a munkaerő-kölcsönzés és a kirendelés között?
Részlet a válaszából: […] ...kirendelés egy adott foglalkoztató munkavállalóiállományának más munkáltatónál történő munkavégzésének egyik esete.A kirendelést két ismérv alapján lehet egyértelműen elkülönítenia munkaerő-kölcsönzéstől:– kirendelés alapján történő munkavégzésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 10.
Kapcsolódó címkék:  

Kirendelés

Kérdés: Kirendelheti-e dolgozóját az Mt. 106. §-a szerint egy társadalmi szervezet az általa alapított alapítványhoz?
Részlet a válaszából: […] ...kirendelésre vonatkozó előírásokat az Mt. 106. §-ábanfoglalt rendelkezések tartalmazzák.A munkaszerződésben meghatározott munkahelyen kívülimunkavégzésnek különös esete az, ha a munkavállaló a munkáltató utasítására amunkáját másik munkáltatónál,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 19.
Kapcsolódó címke:

Németországba kirendelt munkavállalók közterhei

Kérdés: Magyarországon bejegyzett és működő cég német tulajdonosa a magyarországi cégnél munkaviszonyban álló dolgozóinak Németországban, az ottani cégénél tudna munkát biztosítani. Kirendelheti-e a munkavállalókat több évre úgy, hogy a munkabérüket Németországban euróban kapják meg, és hogyan történik ebben az esetben a közteherfizetés?
Részlet a válaszából: […] ...kirendelés szabályait az Mt. 106. §-a részletezi. Eszerint a munkavállaló a munkáltatók között létrejött megállapodás alapján másmunkáltatónál történő munkavégzésre is kötelezhető (kirendelés). Ennekfeltétele, hogy a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 5.
Kapcsolódó címkék:  

Kirendelés

Kérdés: Hol keletkezik személyijövedelemadó-, illetve járulékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy dolgozót egy cégcsoporton belül németországi munkakörbe rendelnek ki, azaz a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek a kelet- és közép-európai németországi központhoz kerülnek, míg a kirendelt személy a munkáját ugyanezen térség különböző országaiban végzi kb. évi 160 munkanapon át? Az irodát a cégcsoport magyarországi vállalata adja, és a dolgozó fizetését is Magyarországon számfejtik. A magyarországi vállalat a kirendelt összes költségét havonta kiszámlázza a németországi kelet- és közép-európai központnak.
Részlet a válaszából: […] ...kirendelésről a Tbj-tv. R 4/C. §-a egyértelműen rendelkezik, miszerint ha a biztosított foglalkoztatására az Mt. 106. §-ában foglaltak szerint kirendelés alapján kerül sor, a foglalkoztatót a Tbj-tv. szerint terhelő bevallási és fizetési kötelezettségeknek a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.
Kapcsolódó címke:

Osztrák cég dolgozóinak magyarországi kirendelése

Kérdés: Egy osztrák cég magyarországi munkavégzésre rendeli ki a dolgozóit. Hol keletkezik adófizetési kötelezettség abban az esetben, ha a fizetéseket Ausztriában számfejtik és ott is fizetik ki a dolgozók részére?
Részlet a válaszából: […] Az adókötelezettség helyének megállapításához a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között kötött kettős adózás elkerüléséről szóló 1976. évi 2. tvr. rendelkezéseit kell előtérbe helyezni. Az egyezmény 15. cikke a nem önálló munka (munkaviszony)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 26.
Kapcsolódó címke:

Kirendelt ügyvezető társadalombiztosítási jogállása

Kérdés: Egy romániai részvénytársaság magyarországi leányvállalata (egyszemélyes kft.-je) ügyvezetőjévé a román társaság egyik munkavállalóját nevezték ki, a román munka törvénykönyvének az alkalmazottak kihelyezéséről szóló előírásai alapján, és egyúttal a munkáltatói jogok gyakorlására is felhatalmazták. A román illetőségű ügyvezető magyarországi kinevezését néhány hónapra kapta – melyet aztán meghosszabbítanak –, és az anyavállalat kinevezési határozatának szóhasználata szerint a kirendelés (kiküldés) idejére rendszeres költségtérítés illeti meg, amelynek kifizetése és elszámolása a Magyarországon bejegyzett kft.-t terheli. Az ügyvezető hosszabb-rövidebb ideig tartózkodik a magyar kft.-nél, a munkaviszonya a romániai anyavállalatnál folyamatosan fennáll, munkabérét is onnan kapja. Magyarországon felvett jövedelméből a személyi jövedelemadó levonása minden hónapban megtörténik. Terheli-e a kifizetést járulékfizetési kötelezettség, biztosított-e az ügyvezető, és ebből következően vehet-e igénybe magyar egészségügyi szolgáltatást?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben érintett román állampolgárságú ügyvezetőre a biztosítás nem terjed ki, így vele kapcsolatban járulékfizetési kötelezettség nem merül fel.A biztosítási kötelezettség hatálya alól a Tbj-tv. 11. §-ának b) pontja eleve kizárja, miszerint nem terjed ki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 13.
Kapcsolódó címkék:  
1
2