7 talált cikk a kilépő munkavállaló kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani az időarányos szabadságot annak a munkavállalónak az esetében, aki 25 nap alapszabadsággal, valamint 7 nap pótszabadsággal rendelkezik, és a munkaviszonya 2021. június 15-én megszűnt? Össze kell adni az alap- és a pótszabadságot, és úgy arányosítani, vagy külön-külön kell kiszámítani az arányos napokat? A két számítási módszerrel különböző eredmények jönnek ki a kerekítés szabályai szerint.

Kérdés: Tájékoztathatja a korábbi munkáltató az új munkáltatót a munkavállalóra vonatkozóan, különös tekintettel az esetleges írásbeli figyelmeztetésekre, illetve az egyéb munkahelyi problémákra?

Kérdés: Hogyan kell alkalmazni a munkaviszonyban állóknál a havi 48 300 forintos minimumjárulék alsó határt abban az esetben, amikor a munkavállaló részére a felmentési időre előre kifizetik a munkabérét? Például ha a munkaviszony 2020. december 31-én szűnik meg, de a munkáltató 2020. október 5-én kifizette a november és december havi felmentési időre járó juttatást.

Kérdés: Hogyan kell helyesen eljárni abban az esetben, ha a munkavállaló kilépéséig több szabadságot vett igénybe, mint ami időarányosan járt volna számára? Egy heti 40 órában dolgozó takarítónő havi 78 000 forint összegű bruttó béréből 2011. szeptember 30-i kilépése miatt 10 napra jutó túlvett szabadságot kell visszavonni. Milyen jogcímen kell visszavonni az összeget, és érinti-e ez a bérköltség összegét? A bruttó vagy a nettó munkabérből kell a levonást teljesíteni?

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a nyugdíjjárulékokat annak a dolgozónak az esetében, akinek a jövedelme 2010. május 31-ig 5 x 330 000 forint alapbér, 5 x 660 000 forint ekho szerint adózó bér, valamint 206 780 forint ekhós jutalom, június 14-én volt az utolsó munkanapja, június 15-től július 31-ig felmentést kapott, és július 31-én kilépett? A munkavállaló június havi alapbére 150 000 forint és 300 000 ekhós bér, felmentési idejére pedig kapott 990 000 ekhós bért és 510 000 alapbért.

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a cégnek a bíróság által kiadott fizetési meghagyásban szereplő műszakvezetői pótlékot az alábbi esetben? Egy cég négynapos munkahetet vezetett be, ami miatt a munkaszerződések módosítására volt szükség. Egy munkavállaló nem fogadta el az új munkafeltételeket, ezért a cég felmondott neki, és kilépéskor kifizette részére a járandóságait. A dolgozó távozott a cégtől, ezután érkezett a fizetési meghagyás, amelyben az elmaradt műszakvezetői pótlék megfizetésére kötelezik a volt munkáltatót. Ezt a havi 20-30 ezer forintos összeget a cég a ledolgozott munkaidővel arányosan fizeti meg a műszakvezetők részére, a kieső napokra a bérprogram nem is számfejti, ezért a cég álláspontja szerint nem illeti meg a kilépett munkavállalót sem.

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?