Magyar állampolgár szlovák biztosítási jogviszonya

Kérdés: Kell-e valamilyen közterhet fizetnie az ügyvezetői feladatok ellátásáért annak a magyar állampolgárságú kft.-tagnak, aki Szlovákiában is alapított egy céget, ahol főállású társas vállalkozóként minden járulékot megfizet?
Részlet a válaszából: […]  Az említett személy a magyarországi kft.-ben egyértelműentársas vállalkozónak minősül ugyan, de rá a Tbj-tv. 13. §-a értelmében a másEGT-tagállamban fennálló biztosítása miatt nem terjed ki a biztosítás. Velekapcsolatban tehát az említett kft.-ben semmilyen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 24.

Írországban dolgozó munkavállaló biztosítási jogviszonya

Kérdés: Hogyan tud írásban intézkedni a magyarországi biztosítási jogviszonyának fenntartásáról az a munkavállaló, akinek a magyar munkaviszonya – tudomása szerint – november közepéig fennállt, de októbertől Írországban helyezkedett el? Az érintettnek folyamatosan szüksége van gyógyszerekre, ezért szeretné fenntartani a magyar biztosítását. Kell-e valamilyen intézkedéseket tennie abban az esetben, ha ebben az évben férjhez ment, és felvette a férje nevét?
Részlet a válaszából: […]  Amennyiben jól értelmezzük a kérdést, olvasónk biztosításijogviszonya november közepéig állt fenn Magyarországon. Ez alapján még további45 napig jogosult egészségügyi szolgáltatásra idehaza.Írországi munkaviszonya alapján viszont Írországban váltbiztosítottá. Ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 6.

Franciaországba kiküldött munkavállaló személyijövedelemadó-fizetési kötelezettsége

Kérdés: Melyik országban adózik a munkaviszonyból származó jövedelem, ha a magyar állandó lakhellyel rendelkező munkavállalót a magyar munkáltatója kiküldi dolgozni Franciaországba egy olyan céghez, amely nem a leányvállalata? A munkavégzés Franciaországban történt, a bért egy francia cég fizette ki, társadalombiztosítási járulékokat vontak a dolgozótól, de személyi jövedelemadót nem. A munkavállaló ez idő alatt Magyarországon megkapta az alapbérét, ami után valamennyi közterhet megfizettek. A dolgozó 183 napnál kevesebb időt dolgozott külföldön.
Részlet a válaszából: […] ...előírásai csak annyiban alkalmazhatók, amennyibenarra lehetőséget biztosítanak az egyezmények. Így egy konkrét ügyben a magyarés a külföldi állam között hatályos egyezmény rendelkezése a meghatározó abbana kérdésben, hogy a külföldi államból származó jövedelem....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 24.
1
2