37 cikk rendezése:
1. cikk / 37 Két közalkalmazotti jogviszony egyidejűleg
Kérdés:
Vállalhat másik teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszonyt egy teljes munkaidős közalkalmazott úgy, hogy a két jogviszonyban eltöltött idő nem ütközik egymással (éjszakai nevelő és napközben szakács)? Amennyiben lehetséges, akkor a második közalkalmazotti állás után is ugyanazok a járuléklevonási, illetve fizetési kötelezettségek állnak-e fenn, mind munkavállalói, mind munkáltatói részről, mint az első jogviszonyban?
2. cikk / 37 Közalkalmazott béren kívüli juttatása
Kérdés: A vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések alapján helytállóak egy közalkalmazott feltevései, aki írásban fordult a munkáltatóhoz azzal, hogy megítélése szerint egyrészt folyószámla-támogatás nem folyósítható a közalkalmazottak részére megállapított cafeteriajuttatási keretből, másrészt utalt arra, hogy álláspontja szerint jogszabályi előírás értelmében a munkáltató a közalkalmazott részére egyébként is köteles folyószámla-támogatást adni?
3. cikk / 37 Közalkalmazott fizetési fokozata
Kérdés: Figyelembe vehető a bedolgozói, szövetkezeti tagsági jogviszony, illetve a romániai munkaviszony a közalkalmazotti jogviszony fizetési fokozatának megállapításánál? Hogyan kell figyelembe venni a munkaviszonyokat, és melyik fizetési fokozatba sorolható be a közalkalmazott, ha a betöltendő munkaköréhez szükséges egyetemi végzettséget 2012. június 15-én szerezte meg, és 2000. szeptember 18-tól 2002. augusztus 31-ig a Nemzeti Múzeumban, 2004. május 10-től 2004. június 2-ig, illetve 2008. július 7-től 2013. május 31-ig pedig több kft.-ben dolgozott munkaviszony keretében? Áthelyezés esetén átvihető-e az időarányosan járó, ki nem vett szabadság, vagy minden esetben ki kell fizetni a megváltást?
4. cikk / 37 Közalkalmazottak öregségi nyugdíjának szüneteltetése
Kérdés: Mi a lényege a közszolgálatban dolgozókra vonatkozó új nyugdíjszabályoknak? Vonatkozik az új szabályozás a polgármesteri hivatalnál dolgozókra, a megbízási szerződés alapján munkát végző személyekre, illetve a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő munkavállalókra? Foglalkoztathatók munkaviszonyban 2013. július 1-jétől az addig köztisztviselői jogviszonyban álló dolgozók? A köztisztviselőkre is alkalmazni kell a 2012. évi V. tv. 19/B. §-át?
5. cikk / 37 Csoportos létszámcsökkentés közalkalmazotti jogviszonyban
Kérdés: Hogyan érvényesülnek a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó munkajogi előírások a közalkalmazotti jogviszonyban, milyen jogviszony-megszüntetési módok, illetve formák vehetők figyelembe a csoportos létszámcsökkentés szempontjából?
6. cikk / 37 Nem rendszeres jövedelem figyelembevétele ellátási alapként
Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a táppénz, baleseti táppénz, TGYÁS és GYED megállapításánál a közalkalmazottak részére a 352/2010. Korm. rendelet értelmében 2011. évben fizetett bérkompenzációt, amely a személyijövedelemadó-előleg megállapításánál nem rendszeres jövedelemnek minősül? A kompenzáció után a foglalkoztatottak megfizetik a pénzbeli egészségbiztosítási járulékot. Helyesen ítéli-e meg a foglalkoztató, hogy a közalkalmazott nem jogosult táppénzre a kompenzáció után, hiszen ezt a keresőképtelenség idejére is teljes összegben megkapja a dolgozó?
7. cikk / 37 Közalkalmazott jubileumi jutalma
Kérdés: Milyen időtartamokat, illetve jogviszonyokat lehet figyelembe venni a közalkalmazotti jubileumi jutalom megállapításához szükséges jogosító idő számításánál?
8. cikk / 37 Közalkalmazottak szabadsága
Kérdés: A közalkalmazottakra is vonatkozik-e az a szabály, hogy a január első 5 munkanapjára átnyúló szabadság még tárgyévi kivételnek számít, vagy ebben a körben a dolgozó nem kérheti ki így a szabadságát?
9. cikk / 37 Közalkalmazotti jogviszony megszűnése
Kérdés: Elveszíti-e a felmentési időre járó bért és a végkielégítést az a közalkalmazotti jogviszonyban álló óvónő, akinek megszűnik az állása, és ezután nem közalkalmazottként kíván elhelyezkedni (pl. egyházi óvodában), vagy saját vállalkozásba kezd?
10. cikk / 37 Munkáltatói döntésen alapuló illetmény megvonása
Kérdés: Visszavonható-e a munkáltatói döntésen alapuló illetmény abban az esetben, ha két intézményt összevonnak, és azért vonják vissza az illetmény egy részét, hogy ne legyen bérfeszültség a kollégák között? Az érintett munkavállaló feladatköre nem változott, gazdasági vezetőként az összevonás miatt megduplázódott a munkája.