Tényleges járulékalap bejelentése változó bér esetén

Kérdés: Minden hónapban el kell-e küldeni a bejelentést a tényleges járulékalapról annál a fuvarozó cégnél, ahol a gépjárművezetők túlmunkadíjban részesülnek, de ez a túlmunkadíj változó, minden hónapban más összeg? A dolgozók bruttó munkabére 70 000 forint/hó, de a túlmunkadíjjal általában meghaladja a 125 000 forintot.
Részlet a válaszából: […] Az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentési lehetőséggelabban az esetben szükséges élni, ha a munkavállaló adott havi ténylegesjárulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimális járulékalap összegét: a125 ezer forintot. A kérdésben említett dolgozók esetében ez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 14.

Munkaviszonyban álló dolgozó minimum-járulékalapja

Kérdés: Mi a munkáltató kötelezettsége abban az esetben, ha a munkavállalója ragaszkodik ahhoz, hogy a minimum-járulékalap alapján fizessék meg a járulékait, de a tényleges jövedelme nem éri el ezt a mértéket?
Részlet a válaszából: […] Mindenekelőtt szögezzük le: a munkavállaló ilyen jellegűigényt nem támaszthat a munkáltatójával szemben. A munkáltatónak az akötelezettsége, hogy a járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járójogviszonyból származó, járulékalapot képező jövedelem után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 17.
Kapcsolódó címkék:    

Járulékalapot képező jövedelem bejelentése

Kérdés: Hogyan kell a szeptember 1-jétől érvényes bejelentési kötelezettséggel élnie a foglalkoztatónak abban az esetben, ha nem tudja megfizetni a munkavállalói után a 125 ezer forint minimum-járulékalap szerinti járulékokat, eleget tesz az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségének, de teljesítménybérezés, túlóra, jutalom stb. kifizetése esetén változik a járulékalap? Minden hónapban be kell-e jelenteni a járulékalapot képező jövedelmet?
Részlet a válaszából: […] Az Art. 17/A. §-ában előírtak alapján a foglalkoztató és abiztosított egyéni vállalkozó elektronikus úton az Art. 31. § (2) bekezdésébenmeghatározott bevallásában a tényleges járulékalap feltüntetésével tesz elegetbejelentési, illetőleg változásbejelentési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 3.

Autóbusz-vezető szándékos károkozása, ittassága

Kérdés: Egy cég dolgozói munkába járásának biztosítására 2 darab autóbuszt üzemeltet, melyen munkaviszonyban 3 fő autóbusz-vezetőt foglalkoztat. A 3 fő autóbusz-vezető közül 2 fő sosem lépi túl az üzemanyagnormát, 1 fő pedig az üzemanyagnorma 180 százalékát használja fel, és ezzel jelentős kárt okoz a cégnek. Lehet-e ebben az esetben szándékos károkozásról beszélni, lehet-e kártérítéssel élni a munkavállalóval szemben? Megszüntetheti-e a munkáltató a dolgozó munkaviszonyát szándékos károkozás miatt? A cég kollektív szerződéssel, kártérítési szabályzattal nem rendelkezik. Az autóbuszokat egy Volán-telepen tankolják, a tankolás tényét az autóbusz-vezetők aláírásukkal igazolják, a menetlevelek alapján megvan, hogy melyik autóbusz-vezető hány km-t tett meg. Lehet-e alkalmazni a rendkívüli felmondás szabályait abban az esetben, ha az alkoholszondázáskor kiderül, hogy az autóbusz-vezető ittas, és ezt a tényt a jegyzőkönyv aláírásával elismeri, illetve mi a jogszerű eljárás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...valamint az okozatiösszefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania.Az Mt. 167.§-ában foglalt rendelkezés értelmében gondatlan károkozás esetén a kártérítésmértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének 50 százalékát nem haladhatjameg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 19.