Kiegészítő tevékenységű evás egyéni vállalkozó jövedelme

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani az előrehozott öregségi nyugdíjas – kiegészítő tevékenységű – evás egyéni vállalkozó jövedelmét? A járulékalap lesz a jövedelem?
Részlet a válaszából: […] A 2007. december 31-ét követő naptól előrehozott öregséginyugdíjassá vált kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak évesszinten az általa fizetendő nyugdíjjárulék alapja nem haladhatja meg a 69 ezerforintos minimálbér tizenkétszeresének összegét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Evás bt. beltagjának jövedelme

Kérdés: Kötelező-e jövedelmet kivennie egy eva hatálya alá tartozó bt. beltagjának, amennyiben a társasági szerződésben személyes közreműködésre kötelezett? A nyugdíjjárulékot a 138 000 forint után megfizeti, de jövedelemkivétje – bruttó keresete – nincs. A nyugdíj megállapításánál, amennyiben "nincs bruttó keresete", mennyit fognak figyelembe venni, a 138 000 forintot vagy a "0" bruttó keresetet?
Részlet a válaszából: […] ...elért (kifizetett) – a kifizetés idején érvényes szabályok szerintnyugdíjjárulék alapjául szolgáló -, a személyi jövedelemadót is tartalmazó,csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapján kellmeghatározni. Keresetként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 19.

Szerződés szerinti jövedelem

Kérdés: A személyi alapbéren felül figyelembe vehető-e a kollektív szerződésben rögzített bérpótlék akkor, amikor a gyermekgondozási díj alapjának megállapításánál a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem hiányában az ellátásra (gyermekgondozásidíjra) való jogosultság kezdőnapján érvényes szerződés szerinti jövedelmet kellfigyelembe venni. Ez pedig azt jelenti, hogy a biztosított szerződés szerintijövedelme vehető csak figyelembe, és semmilyen pótlék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.
Kapcsolódó címkék:  

Kft. tagjának jövedelemfelvétele

Kérdés: Köteles-e rendszeres jövedelmet felvenni az a kft.-tag, aki máshol áll munkaviszonyban, vagy nyugdíjas, de azért a kft. tevékenységében is személyesen közreműködik?
Részlet a válaszából: […] ...nincs jelentősége, hogy a tag máshol munkaviszonyban áll, vagy nyugdíjas, a díjazásfizetés (vagy a másik oldalról nézve a rendszeres jövedelem felvétele) kizárólag a társaság és tagjának döntésétől függ. Akkor kötelező tehát jövedelem felvétele, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 14.
Kapcsolódó címkék:  

180 napi jövedelem számítása

Kérdés: Össze kell-e számítani a jövedelmeket a 180 napi jövedelem megállapításához abban az esetben, ha a naptári évben a jogviszonyok nem folyamatosak?
Részlet a válaszából: […] A táppénzre való jogosultság megállapításához a folyamatos biztosítási időket lehet figyelembe venni. Ebből következik, hogy a táppénz összegének megállapításához is csak a folyamatos jogviszonyokban elért jövedelmeket lehet összeszámítani [Eb-tv. 48. § (3) bekezdés]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. február 10.
Kapcsolódó címkék:  

Nyugdíjas társas vállalkozó jövedelme

Kérdés: Milyen jogcímen vehetik fel járandóságukat a nyugdíjas tagok egy két magánszemély által alapított kft.-ben, ahol a társaságot a tagok irányítják, és személyesen is közreműködnek a tevékenységben? Milyen fizetési kötelezettségek terhelik a vállalkozást, illetve a nyugdíjas természetes személyeket?
Részlet a válaszából: […] ...korlátolt felelősségű társaságban munkát végző tagok számára több lehetőség is van jövedelem szerzésére.Az üzlet vezetése – mint ügyvezetői tevékenység – munkaviszonyban (egyéb szabályok figyelembevételével), illetve megbízási jogviszonyban végezhető....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. március 25.
Kapcsolódó címkék:    

Szakmunkástanuló foglalkoztatása

Kérdés: Gyakorlati oktatásban részt vevő szakmunkástanuló részére – tanulmányi szerződéssel, illetve anélkül – milyen jövedelmet kell fizetni a tanulmányi időszakban, illetve a nyári szünetben, és ennek a jövedelemnek milyen járulékvonzatai vannak?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet kevesebb a minimálbér 6 százalékánál, tehát 2002-ben havi 3000 forintnál (Szak-tv. 44. §-a) – járulékalapot képező jövedelemnek minősül, ami után meg kell fizetni a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és az egyéni járulékokat....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. november 12.