25 cikk rendezése:
1. cikk / 25 Fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló I.
Kérdés: Meg kell fizetnie a munkáltatónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalója után abban az esetben is, ha a dolgozó egyébként egyéni vállalkozóként biztosított, és így egészségügyi szolgáltatásra is jogosultságot szerzett? Milyen összeggel veszik figyelembe ezt az időszakot a nyugdíjszámítás során?
2. cikk / 25 Jogosultság egészségügyi szolgáltatásra
Kérdés: Megilleti további 10 hónapra az egészségügyi szolgáltatás azt a kilépő munkavállalót, aki munkaviszonya megszűnésével összefüggésben 10 havi végkielégítést kapott, amelyből mind a pénzbeli, mind a természetbeni egészségbiztosítási járulék levonásra került, vagy elhelyezkedéséig köteles lesz megfizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
3. cikk / 25 Távoktatás keretében tanuló egyetemi hallgató egészségügyi szolgáltatása
Kérdés: Jogosult egészségügyi szolgáltatásra az a 2018 júniusában érettségizett diák, aki szeptembertől távoktatás keretében kezdi meg egyetemi tanulmányait, vagy fizetnie kell az orvosi ellátásért?
4. cikk / 25 Özvegyi nyugdíjban részesülő személy egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága
Kérdés: Kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére az a személy, aki ideiglenes özvegyi nyugdíjban részesül, még nem töltötte be a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és semmi más jogviszonnyal nem rendelkezik? Kaphat majd özvegyi nyugdíjat az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után abban az esetben, ha legfeljebb 15 év szolgálati ideje lesz?
5. cikk / 25 Egészségügyi szolgáltatás tanulói jogviszony megszűnése után
Kérdés: Meddig veheti igénybe térítésmentesen az egészségügyi szolgáltatást a tanulói jogviszony megszűnése után egy nappali tagozatos középiskolai tanuló? Mikortól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot?
6. cikk / 25 Magánszemély egészségügyi szolgáltatásra jogosultsága
Kérdés: Milyen módon tud tb-t kötni a saját részére egy magánszemély?
7. cikk / 25 Változások az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körében és az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettségében
Kérdés: Milyen változások következtek be 2009. évben az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak körében és az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettségében?
8. cikk / 25 Ideiglenes lakcímmel rendelkező személy jogosultsága egészségügyi szolgáltatásra
Kérdés: Hol és milyen módon válhat biztosítottá Magyarországon egy Ausztriában élő és állandó lakcímmel rendelkező személy, aki Magyarországon csak ideiglenes lakcímmel rendelkezik. Ausztriában igazolnia kellene a magyar biztosítását és az egészségügyi ellátásra jogosultságát.
9. cikk / 25 Egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy alkalmi munkavállalása
Kérdés: Milyen jelentési kötelezettsége van a munkáltatónak, illetve a munkavállalónak a Tbj-tv. 16. § (1) bekezdés a)-p) és s)-t) pontja alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy alkalmi munkavállalása esetén, illetve hogyan jelenti és fizeti meg a munkavállaló – vagy átvállalás esetén a munkáltató – a napi 145 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot?
10. cikk / 25 Angliában élő egyéni vállalkozó közterhei és egészségügyi ellátása
Kérdés: Kötelezett-e vállalkozása után itthon is járulékfizetésre az az egyéni vállalkozó, aki 2005 óta hivatalosan Angliában dolgozik orvos vállalkozóként, ahova családostul tartósan kitelepült, ott adózik jövedelme után, és járulékot is fizet, de a magyar vállalkozását megtartotta? A vállalkozó évente mindössze 15-20 napot tölt Magyarországon, jövedelme nincs. Az angliai járulékfizetés alapján jogosult-e itthoni tartózkodása alatt egészségügyi ellátásra, és milyen feltételekkel?