Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a munkavállalónak folyamatosan folyósított titoktartási díj után? Minősülhet-e munkaviszonyból származó jövedelemnek ez a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalónak a munkaviszony fennállásának tartama alattfolyamatosan folyósított hallgatási vagy titoktartási díj munkaviszonybólszármazó jövedelemnek tekintendő, így az általános szabályok szerint kell utánamegfizetni a járulékokat. Tekintve, hogy a Tbj-tv. az egyéni...A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 24.

Titoktartási kötelezettség

Kérdés: Elég-e a munkaviszony megszüntetésekor megkötni a titoktartási kötelezettségre vonatkozó megállapodást? Kötelező-e a munkavállalóra nézve a titoktartás, amennyiben a munkáltató munkaszerződésben vagy a kilépést megelőzően egy munkaszerződés módosításában rögzíti a versenytilalmi megállapodást, melyet a dolgozó elfogadott és aláírt, a cég pedig kilépésekor kifizeti a 3 havi alapbért? Mit tehet a munkáltató, ha tudomására jut, hogy a munkavállaló megszegte a megállapodást, és egy hasonló tevékenységi körbe tartozó cégnél hasonló munkakörben helyezkedett el? Milyen közterheket kell fizetni a megállapodás alapján kifizetett összeg után?
Részlet a válaszából: […] ...feltételekkel a jogviszonylétesítését megtiltsa.Ha a szerződő felek a versenytilalmi megállapodásbanelőlegfizetésben, és annak a díjba történő beszámításában egyeztek meg, majd aversenytilalmi megállapodás a felmondási idő alatt közölt munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 24.

Titoktartási díj közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetnie a munkáltatónak, illetve a magánszemélynek a folyamatosan folyósított titoktartási díj után az alábbi esetben? Helyesen járt-e el a munkáltató abban az esetben, ha egy 2006. március 31-én kilépett munkavállalója munkabéréből és szabadságmegváltásából 90 nap biztosításban töltött idő figyelembevételével, vagyis 1 559 700 forint maximum nyugdíjjárulék-alap után vonta le a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, majd a megállapodás alapján 2007. március hóig havonta a munkabér összegével megegyező összegben folyósított titoktartási díjból havonta folyamatosan vonja a nyugdíjjárulékot az évi maximum nyugdíjjárulék-alap figyelembevételével? A munkáltató figyelmeztette munkavállalóját, hogy amennyiben újra elhelyezkedik, jelezze ezt a tényt az új munkáltatójának. Hogyan tudja a munkáltató a NYENYI lapon és a bevallásokon az olyan levont járulékot jelenteni, bevallani, ami a tényleges biztosítási időhöz kapcsolódó maximum-járulékalapot többszörösen meghaladja? Amennyiben a munkáltató helytelenül járt el, köteles-e visszafizetni a nagy összegű túlfizetést? Helyesen járt-e el a munkavállaló, amikor úgy értelmezte, hogy 2006. április 1-jétől nem biztosított, illetve biztosított eltartottja sem, ezért az APEH-nél ettől az időponttól fizeti a minimálbér 11 százalékát, illetve 2006. szeptember 1-jétől a 15-öt?
Részlet a válaszából: […] ...a későbbiekben járulékalapot képező jövedelmet kapna a voltmunkáltatójától.Ráadásul ilyen juttatásban nem is részesül, ugyanis atitoktartási (hallgatási díj) az Szja-tv. szerinti összevont adóalapba tartozóegyéb jövedelemként a Tbj-tv. 4. § k) pontja alapján nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 28.
Kapcsolódó címke: