10 talált cikk a szerzői jogdíj kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Külföldi művész magánszemélyek (Magyarországgal kettős adóztatást kizáró egyezménnyel rendelkező, illetve nem rendelkező országokban élők) szellemi termékeik felhasználásából származó szerzői jogdíját egy magyarországi székhelyű, Magyarországon tevékenykedő ügykezelő alapítvány szedi be a felhasználóktól. A jogdíjra jogosult magánszemélyek között vannak aktív korú, saját országukban biztosítási jogviszonnyal rendelkezők, illetve nem rendelkezők, adószámos magánszemélyek, nyugdíjasok, örökösök is. A biztosítotti jogviszony igazolására az ügykezelő alapítvány A1 igazolást kér a művészektől az adózás rendjének megállapítása érdekében, ami többször problémát okoz. Közösségen belüli országokban élőktől csak és kizárólag A1 igazolás fogadható el, vagy más biztosítotti jogviszonyra vonatkozó igazolással is élhetnek? Közösségen kívüli országokban élők esetében elfogadható valamilyen más igazolás az A1 igazolással egyenértékűként? Saját államukban nyugdíjas személyek esetén mi az elfogadható igazolás módja? A havi '08-as járulékbevalláson kiket kell szerepeltetnie az alapítványnak? Csak azokat a külföldi személyeket, akiknek a jogdíját valamilyen adó terheli, vagy azokat is, akiktől semmilyen levonás nem történik?

Kérdés: Hogyan kell elbírálni a biztosítási kötelezettséget nyugdíjas személyek esetében annál a cégnél, amely felhasználói szerződés alapján alkalmaz munkatársakat? A szerződésben meghatározott díjazás 30 százaléka kerül a személyes munkavégzésért kifizetésre, a 70 százalék jogdíj, amelyet a biztosítási kötelezettség elbírálása során természetesen figyelmen kívül hagynak.

Kérdés: Milyen közterhekkel kell számolnia annak az induló vállalkozásnak, amely szeretne egy speciális figyelemfelkeltő logót terveztetni egy iparművésszel, illetve a tevékenysége végzéséhez megbízást adott egy egyedi szoftver elkészítésére is?

Kérdés: Milyen feltételekkel fizethető ki a díjazás abban az esetben, ha egy cég olyan honlapot üzemeltet, amelyen grafikusok regisztrálhatnak a világ bármely pontjáról, akik magánszemélyként bizonyos összeget kapnak az általuk megtervezett grafikájukért, melyet ezután a cég felhasznál? Hogyan kell ezt az összeget számfejteni és bevallani, hiszen a regisztrálók nem adnak meg sem adóazonosítót, sem tajszámot, legtöbbjük nem is magyar állampolgár?

Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség keletkezik abban az esetben, ha egy egyéni vállalkozó elektronikus kiadói szerződést köt egy adószámmal nem rendelkező íróval 10 évre, meghatározott művei korlátlan számban történő elektronikus kiadására, és a szerzői jogdíjat egyszeri, nettó 150 000 forint összegben fizeti meg?

Kérdés: Kifizethető-e szerzői jogdíjként a megbízási díj abban az esetben, ha a munkavállaló a GYED folyósítása idején egy újság szerkesztését végzi az otthonában? Keresőtevékenységnek minősül-e ez a munka, fel kell-e függesztenie a GYED folyósítását a kifizetőhelynek?

Kérdés: Megjelenhet-e újságcikk egy evás betéti társaság kültagjának neve alatt, aki jelenleg TGYÁS-ban részesül, és utána GYED-et szeretne igénybe venni? Veszélyezteti-e az ellátást ez a tevékenység abban az esetben, ha az írás ellenértékére a társaság számlát bocsát ki, de a tag a bt.-től személyes közreműködésre tekintettel nem realizál bevételt, kizárólag a tulajdoni hányad alapján részesül osztalékban?

Kérdés: Értékesítheti-e a korábban általa készített festményeket egy adószámmal rendelkező magányszemély, aki főfoglalkozású munkaviszonyban áll egy cégnél, de jelenleg GYED-ben részesül? Elveszítheti-e a GYED-jogosultságát, ha a folyósítás alatt jövedelmet szerez?

Kérdés: Melyek azok az esetek a szerzői jogdíj kapcsán, amelyek nem érintik a TGYÁS-, GYED-jogosultságot?

Kérdés: Meg kell-e fizetni a 15 százalékos ekho-t a felhasználási szerződés alapján kifizetett honorárium teljes összege után abban az esetben, ha a honorárium 70 százaléka személyes közreműködésre tekintettel, míg 30 százaléka szerzői jogból adódó kifizetés?