171 cikk rendezése:
21. cikk / 171 Álláskereső személy keresőtevékenysége
Kérdés: Hogyan befolyásolja az álláskeresési járadék folyósítását, ha az állást kereső személy megbízási díjat kap óraadóként, vagy alkalmi munkavállalóként foglalkoztatják, illetve ha egyéni vállalkozást indít?
22. cikk / 171 Kisadózó bt. végelszámolása
Kérdés: Helyesen jár el egy kisadózó betéti társaság, ha 2021. január 1-jén megindítja a cég végelszámolását, tekintettel arra, hogy a képviseletet ellátó kültag rendelkezik egy egyéni vállalkozással is, amely szintén a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? A betéti társaságban a beltag semmilyen formában nem működik közre és nem is vezető tisztségviselő. A végelszámolóvá váló kültag ebben az esetben a betéti társaságban válik főfoglalkozásúvá, és az egyéni vállalkozásában nem főállású kisadózó lesz? Korábban egyéni vállalkozóként fizette meg a havi 50 000 forint tételes adót és a bt.-ben nem főállásúként a havi 25 000 forintot. A bt.-ben a végelszámoló után ebben az esetben a vezető tisztségviselőre vonatkozó általános szabályok szerint kell megfizetni a minimális közterheket, tekintettel arra, hogy díjazást nem fog kapni?
23. cikk / 171 Ügyvezető rokkantsági ellátásának megállapítása
Kérdés: Hogyan kell eljárni abban az esetben, ha egy vállalkozás ügyvezetője rokkantsági ellátást igényel? A cég álláspontja szerint nem kell megszüntetni az érintett jogviszonyát, ugyanakkor ezzel ellentétes véleményeket is hallott, illetve olvasott. Az ügyvezető nem tagja a társaságnak, a tevékenységét pedig ingyenes megbízási jogviszony keretében látja el.
24. cikk / 171 Ügyvezető nyugdíjazása
Kérdés: Meg kell szüntetnie a munkaviszonyát vagy a tagsági viszonyát annak a személynek, aki jelenleg egy korlátolt felelősségű társaság tagja és egyben vezető tisztségviselője is, és idén eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt? Az érintett megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői tevékenységet, és más jogviszonya nincs, ezért főfoglalkozású társas vállalkozónak minősül.
25. cikk / 171 Egyéni vállalkozás bányászok részére járó keresetkiegészítés mellett
Kérdés: Kaphatja továbbra is a keresetkiegészítést az a személy, aki korábban vájárként dolgozott, amelyre tekintettel jogosulttá vált az ellátásra, és most egyéni vállalkozói tevékenységet kíván kezdeni?
26. cikk / 171 Egyszemélyes kft.
Kérdés: Alapíthat egyszemélyes kft.-t egy betéti társaság egyedüli beltagja, vagy a két cég nem működtethető párhuzamosan? Amennyiben működhet egyidejűleg a két cég, akkor a tag dolgozhat munkaviszonyban a kft.-ben? Milyen közterheket kell megfizetnie a tagnak a munkaviszony után?
27. cikk / 171 Betéti társaság tagjainak jogviszonya
Kérdés: Helyesen jár el a betéti társaság abban az esetben, ha a 2019. szeptember 1-jétől személyesen közreműködő és az ügyvezetői teendőket is ellátó kültagot bejelenti főállású kisadózóként? A továbbiakban valóban csak a 25 ezer forintos tételes adót kell majd megfizetnie egyéni vállalkozóként az érintett tagnak, aki jelenleg főállású kisadózó egyéni vállalkozó? Keletkezik a továb-biakban valamilyen kötelezettség a beltaggal kapcsolatban, akinek a kisadózói jogviszonya 2019. augusztus 31-én megszűnik, és a továbbiakban semmilyen módon nem vesz részt a társaság tevékenységében?
28. cikk / 171 Kisadózó betéti társaság
Kérdés: Választhatja a kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti közteherfizetést egy újonnan alakuló betéti társaság abban az esetben, ha az alapító beltag 2019. július 31-ig kisadózó egyéni vállalkozó volt? Amennyiben igen, akkor be kell jelenteni kisadózóként a kültagot is, aki egyébként nem végezne semmilyen tevékenységet a cégben, és rendelkezik egy heti 40 órás munkaviszonnyal?
29. cikk / 171 Ügyvezető jogviszonya
Kérdés: Létesíthet munkaviszonyt a társaság az ügyvezetőjével annak ellenére, hogy az alapító okirat nem tartalmaz rendelkezést erre vonatkozóan, vagy ennek érdekében a társasági szerződést módosítani kell? Az ügyvezető után jelenleg megbízási jogviszonya alapján társas vállalkozóként történik a minimális járulékok megfizetése.
30. cikk / 171 Járulékfizetési kötelezettség albán jogviszony alapján
Kérdés: Keletkezik valamilyen járulékfizetési kötelezettsége Magyarországon egy albán gazdasági társaságban betöltött felügyelőbizottsági tagsága révén szerzett jövedelme után a magánszemélynek abban az esetben, ha egyébként egy magyar kft. munkaviszonyban álló ügyvezetője, és így rendelkezik biztosítási jogviszonnyal?