Rokkantsági nyugdíjas és rendszeres szociális járadékos kereseti korlátja

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a rokkantsági nyugdíjasokra vonatkozó kereseti korlátozást, és hogyan kell a jövedelmeket figyelembe venni a keresetszámítás során? Hogyan kell a keresetet vizsgálni a rendszeres szociális járadékosoknál?
Részlet a válaszából: […] ...rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra is vonatkoztak. Ha arokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy egyénivállalkozói tevékenységet folytat, és a nyugdíja keresőtevékenység miatti megszüntetésénekfeltételei bekövetkeznek, azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 16.

Rendszeres szociális járadékban részesülő ügyvezető közterhei

Kérdés: Egy 2004-ben alakult kft. többségi tulajdonos ügyvezetője 1995-től rendszeres szociális járadékra jogosult. A cég értelmezése szerint csak akkor jár szociális járadék a kft. tagi jogviszonya mellett, ha nem vesz fel jövedelmet. Meg kell-e fizetni az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot ebben az esetben, illetve jogosult marad-e a tag a járadékra?
Részlet a válaszából: […] ...többségi tulajdonos tagjáról van szó, aki ennekmegfelelően az ügyvezetői teendőit társas vállalkozóként látja el.Nem nyugdíjas, többes jogviszonyban sem áll, tehátjárulékfizetési kötelezettségét a Tbj-tv. 27. § (1) bekezdésében foglaltakszerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Rendszeres szociális járadékban részesülő munkavégzése

Kérdés: Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a munkáltatót és az általa heti 30 órában foglalkoztatott dolgozót, aki egyidejűleg rendszeres szociális járadékban is részesül?
Részlet a válaszából: […] ...szerez jogosultságot, vagy csak a saját jogú nyugdíjas személy minősülhet kiegészítő tevékenységet folytató egyéni, illetőleg társas vállalkozónak, az utánuk fizetendő járulék (baleseti járulék) mértéke mindössze 5 százalék, ellátásaik az előzőekkel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 28.