Ellátások külföldi előzmény esetén

Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a munkavállaló, aki 2019. május 6-án lépett be jelenlegi munkahelyére, a tb-kiskönyvében az utolsó bejegyzett munkaviszonya 2009-től 2017. február 28-ig állt fenn, nyilatkozata szerint 2017. júliustól 2019. március 31-ig Ausztriában tartózkodott a férjével, ahol egy panzióban dolgozott teljes munkaidőben, többször napi tíz órát is, és első gyermekét 2020. márciusra várja? Hogyan tudja igazolni az ausztriai munkaviszonyát, ahol – tudomása szerint – be volt jelentve? A dolgozó 2019. november 4-től jelenleg is "9"-es kóddal táppénzben részesül.
Részlet a válaszából: […] Az Eb-tv. 40. §-ában foglaltak értelmében csecsemőgondozási díjra az a biztosított nő jogosult, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt. Ha a szülés időpontja 2020. március hónapjának utolsó napja, azaz 31. lenne, a kismamának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Munkavállalás GYED folyósítása alatt

Kérdés: Folyósíthatja tovább a társadalombiztosítási kifizetőhely a GYED-et annak a munkavállalónak a részére, akinek 2013. január 1-jén született a gyermeke, GYED-ben részesül, de lemondja a fizetés nélküli szabadságát, és 2014. augusztus 1-jén munkába áll, vagy ez csak akkor lenne jogszerű, ha a gyermek 2014-ben született volna?
Részlet a válaszából: […] ...életévének betöltéséig jogosult GYED-re, s azt követően gyermekgondozási segélyt vesz igénybe, annak folyósítását sem befolyásolja a teljes munkaidőben történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 21.

Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmény két munkáltató esetén

Kérdés: Igénybe veheti mindkét munkáltató a GYED, GYES, illetve GYET után visszatérő munkavállalók foglalkoztatása esetén járó szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt abban az esetben, ha a munkavállaló az egyik cégnél napi 8 órában, a másiknál pedig napi 2 órában dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...a figyelmet, hogy részmunkaidős foglalkoztatás esetén a kedvezmény legfeljebb 100 ezer forintnak a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányá­ban csökkentett része után illeti meg a munkáltatót. Ebben az esetben részmunkaidős foglalkoztatásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 4.

Kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezmény

Kérdés: Igénybe vehető a kisgyermekes munkavállalók utáni adókedvezmény az apa, illetve az anya után az alábbi esetben? Társadalombiztosítási kifizetőhely munkavállalója 2009. december 28-án szülte első gyermekét, és ettől a naptól 2010. június 13-ig TGYÁS-ban, 2010. június 14-től 2011. április 20-ig pedig GYED-ben részesült. 2011. április 21-től 2011. december 31-ig napi 6 órában dolgozott, és 2012. február 1-jétől jelenleg is teljes munkaidőben, napi 8 órában dolgozik, ezért 2011. április 21-től június 15-ig a nagymama, június 16-tól december 27-ig pedig az édesapa részesült a GYED-ben. A GYES-t 2011. december 28-tól az édesapa kapja, aki 2012. május 1-jétől napi 6 órában dolgozik.
Részlet a válaszából: […] A 2011. évi CLVI. tv. 462/D. §-a értelmében a munkaadót a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően az adókötelezettséget eredményező munkaviszonyban foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 26.

Átlagkereset számítása

Kérdés: Miből kell átlagkeresetet számítani abban az esetben, ha egy cég fel kíván mondani egy 2002 áprilisa óta foglalkoztatott munkavállalónak, aki 2007. január 3-tól 2009. január 3-ig baleseti táppénzen volt, és jelenleg felhalmozott szabadságát tölti? A munkáltató nem üzemeltet társadalombiztosítási kifizetőhelyet.
Részlet a válaszából: […] ...értendő, míg munkaidőkeret alkalmazásakoraz egy órára jutó átlagkeresetet kell szorozni 174-gyel (részmunkaidő, rövidebbteljes munkaidő, illetve készenléti jellegű munkakörben a napi nyolc, vagy hetinegyven órát meghaladó mértékű munkaidő esetén,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 7.

Munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók szabadsága

Kérdés: Hogyan jár el helyesen a munkáltató a szabadságos napok kiadásánál, illetve számfejtésénél a munkaidőkeretben napi 12 órás munkaidőben, órabérben foglalkoztatott munkavállalók esetében? Helyes-e az az alkalmazás, hogy kiadásnál a munkarend szerinti munkanapokra írják ki, és számfejtik a szabadságra jutó távolléti díjat, azaz 1 órára jutó távolléti díj x 12 óra napi teljes munkaidő? A szabadságos napok nyilvántartásánál ez a dolgozónál 1 szabadságos napot jelent, vagy át kell számolni napi 8 órás munkarendnek megfelelően, tehát 12 órában foglalkoztatottnál 1 napi szabadságos távollét 1,5 nap szabadságnapot jelent, vagy ugyanúgy 1 szabadságnapot kell a nyilvántartásban is figyelembe venni? Hasonlóan kell eljárni a táppénz esetén is?
Részlet a válaszából: […] ...alapján nem lehet a szabadság kiadását abeosztás szerinti munkanapon ledolgozandó munkaidő arányában számolni. Pl. anapi nyolcórás teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén a 12 órásbeosztás szerinti napi munkaidőre jutó szabadság esetén másfél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 29.