26 cikk rendezése:
1. cikk / 26 Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége
Kérdés: Kell valamilyen módon tájékoztatni a munkavállalót arról, hogy betegsége esetén a betegszabadság után nem jogosult táppénzre? Alá kell íratni vele valamilyen nyilatkozatot, vagy elég a szóbeli tájékoztatás ebben az esetben, ha a munkáltató nem társadalombiztosítási kifizetőhely?
2. cikk / 26 Szülés után járó ellátások igénylése
Kérdés: Milyen ellátásokra lesz jogosult a házastársával együtt élő édesanya az újszülött gyermekére tekintettel? Milyen módon igényelhetők az egyes ellátások? Hogyan kell igényelni a gyermek számára a taj-számot?
3. cikk / 26 Határozat módosítása
Kérdés: Módosítania kell a kifizetőhelynek a meghozott határozatot abban az esetben, ha januárban megállapították egy munkavállalójuk gyermekgondozási díjának naptári napi alapját a 161.000 forintos minimálbér alapján, de a kormányhivatal tájékoztatása alapján a minimálbér 2021. február 1-jén történt emelése miatt a januári ellátásokat is újra meg kell állapítaniuk?
4. cikk / 26 Foglalkozási megbetegedés – Covid-19
Kérdés: Valóban jogosult lesz 100 százalékos táppénzre egy betéti társaság társas vállalkozónak minősülő tagja, aki háziorvosként munkavégzése során elkapta a Covid-19 fertőzést, és keresőképtelen állományba került? Hogyan, milyen nyomtatványon kell megigényelnie a magasabb összegű táppénzt a foglalkozási megbetegedés miatt?
5. cikk / 26 Balesetitáppénz-jogosultság
Kérdés: Jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2019. december 2-án szenvedett üzemi balesetet, amely miatt 2020. január 6-ig keresőképtelen állományban volt?
6. cikk / 26 Édesanya kedvezményes utazása
Kérdés: Vidéki városokban (pl. Szolnokon) is van valamilyen lehetősége a helyi járatokon kedvezményes utazásra egy kisgyermekes édesanyának, vagy csak a Budapesten élők számára biztosított ez a kedvezmény?
7. cikk / 26 Táppénzjogosultság lejárta
Kérdés: Milyen teendői vannak a társadalombiztosítási kifizetőhelynek abban az esetben, ha egy munkavállalója 2018 februárjától folyamatosan táppénzes állományban van, tehát 2019. február hónapban lejár az egy év, amíg jogosult táppénzre? Továbbra is a keresőképtelen állományban tartó orvos igazolja a távollétét abban az esetben, ha nem gyógyul meg, és nem tudja felvenni a munkát? Kell valamilyen határozatot hozni az egy év lejártáról és a táppénzfolyósítás megszűnéséről, vagy esetleg más módon kell tájékoztatni a munkavállalót?
8. cikk / 26 GDPR
Kérdés: Hogyan érintette a GDPR hatálybalépése a társadalombiztosítási kifizetőhelyek, illetve a jövedelem-számfejtő helyek feladatainak ellátását? Melyek azok az adatkezelési előírások, amelyekre különösen figyelni kell a foglalkoztatottakat érintő végrehajtási cselekmények során?
9. cikk / 26 Biztosítási jogviszony igazolása
Kérdés: Milyen módon és milyen igazolással tudja a munkavállaló igazolni a biztosítási jog-viszonyát külföldi munkavégzést követően, illetve abban az esetben, ha Magyarországon dolgozott ugyan, de a társadalombiztosítási igazolványa elkallódott, és annak beszerzése, pótlása nehézkes? Amennyiben az illetékes hatóság kiállítja az igazolást, a társadalombiztosítási kifizetőhely figyelembe veheti a biztosítási jogviszonyt keresőképtelenség esetén a táppénz mértéke, illetve az alap és a jogosultsági idő megállapításához?
10. cikk / 26 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?