Külföldi állampolgár SZÉP-kártya-juttatása

Kérdés: Meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót a német munkavállalóknak juttatott SZÉP-kártya összege után, vagy az A1-es igazolás alapján mentesített a kifizetés?
Részlet a válaszából: […] ...jogszabályi hely szerint ugyanis a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményei által biztosított személy jövedelme után nem kell adót fizetni. A mentességhez az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

EU-ban biztosított személy osztaléka, árfolyamnyeresége

Kérdés:

Alkalmazható a Szocho-tv. 5. §-ának (4) bekezdése alapján a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelkezések hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió Intézményei által biztosított személy jövedelme után fennálló szociálishozzájárulásiadó-mentesség a természetes személy által megszerzett osztalékból, illetve árfolyamnyereségből származó jövedelmekre is abban az esetben, ha az érintett a Németországban fennálló biztosítási jogviszonyát igazolással igazolja?

Részlet a válaszából: […] ...említett – Szocho-tv. 5. §-ának (4) bekezdése szerinti – mentesség valamennyi adóalap tekintetében alkalmazandó, tehát a más EGT-tagállamban biztosított (és ezt az A1-es igazolással igazoló) személy jövedelmét nem terheli szociális hozzájárulási adó.Megjegyezzük...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 18.

Olasz állampolgárságú tagok osztaléka

Kérdés: Hogyan kell megállapítani az osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adót egy kéttagú kft. esetében, ha mindkettő tag olasz állampolgár, az egyikük Olaszországban biztosított, és rendelkezik A1 igazolással, a másik után pedig ügyvezetői státuszára tekintettel a cég megfizeti a minimumközterheket?
Részlet a válaszából: […] ...5. §-ának (4) bekezdése értelmében a szociális biztonsági rendszerek koordinálásról szóló rendeletek hatálya alá tartozó, másik tagállamban, vagy az Európai Unió intézményei által biztosított személy jövedelme után nem kell adót fizetni. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Külföldön biztosított mezőgazdasági őstermelő

Kérdés: Keletkezhet szociálishozzájárulásiadó--fizetési kötelezettsége egy EGT-tagállamban (Németországban) élő és ott biztosított személynek a mezőgazdasági őstermelésből származó jövedelme után? A kérdezett természetes személy rendelkezik az illetékes külföldi hatóság által kiállított, biztosítást tanúsító igazolással.
Részlet a válaszából: […] ...5. §-ának (4) bekezdése értelmében a szociális biztonsági rendszerek koordinálásról szóló rendeletek hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményei által biztosított személy jövedelme után nem kell adót fizetni.Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 10.

Külföldi munkaviszonyban álló vállalkozó osztaléka

Kérdés: Kell szociális hozzájárulási adót fizetnie annak az egyéni vállalkozónak az osztaléka után, aki Ausztriában munkaviszonyban áll?
Részlet a válaszából: […] ...(4) bekezdése ugyanis kimondja, hogy a szociális biztonsági rendszerek koordinálásról szóló rendeletek hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményei által biztosított személy jövedelme után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Németországban élő mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adója

Kérdés: Belföldinek minősül a Tbj-tv. alkalmazásában egy Németországban élő és dolgozó biztosított – igazolással rendelkező – személy, aki Magyarországon rendelkezik bejelentett állandó lakcímmel? Keletkezik szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettsége a magyarországi őstermelői jövedelme után?
Részlet a válaszából: […] ...jelentősége annak, hogy a Tbj-tv. alkalmazásában belföldinek vagy külföldinek minősül-e. Annál inkább annak a ténynek, hogy más EGT-tagállamban (jelen esetben Németországban) biztosított.A Szocho-tv. 5. §-ának (4) bekezdése értelmében ugyanis a szociális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Személyes közreműködés GYES mellett

Kérdés: Elláthatja az ügyvezetői feladatokat megbízási jogviszonyban ingyenesen egy kft. tagja abban az esetben, ha gyermeke kétéves kora után GYES-t kíván igénybe venni, és a cégben van egy másik ügyvezető is? Lehet két ügyvezetője egy időben egy cégnek? Kötelező jövedelmet kivennie abban az esetben, ha a társaság tevékenységében személyesen is közreműködik? Milyen közterheket kell megfizetni a személyes közreműködésre tekintettel? Kell módosítani a társasági szerződést abban az esetben, ha a személyes közreműködést, illetve az ügyvezetést munka-viszony keretében szeretné ellátni? Van valamilyen időkorlát a munkaidőre vonatkozóan a GYES melletti munkavégzés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...sőt a Ptk. 6:280. §-a tartalmaz is rendelkezéseket a megbízási szerződések ingyenességére vonatkozóan.Abban az esetben viszont, ha a tag megbízásban látja el az ügyvezetést, a Tbj-tv. rendelkezései alapján társas vállalkozónak minősül, kivéve, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. június 25.

Közúti áruszállítás

Kérdés: Egy közúti áruszállítással foglalkozó cég telephellyel rendelkezik Hajdú-Bihar megyében és Budapesten is. A budapesti telephelyre naponta egy kamion viszi fel az árut, melyet ott átpakolás után a cég által alkalmazott gépjárművezetők leterítik. A gépjárművezetők saját gépjárművel a környező városokból először beutaznak a vállalkozás Hajdú-Bihar megyei telephelyére, majd négyen egy gépjárművel utaznak fel Budapestre, és onnan terítés után vissza. A dolgozók munkaszerződése szerint a munkavégzés helye a Kk-tv.-nek megfelelően változó. Kiküldetésnek minősül munkaügyi szempontból a két telephely közötti utazás ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...minősül munkahelynek.A kiküldetés adójogi fogalma magában foglalja a munkajogi értelemben vett kiküldetést, emellett azonban annál tágabb esetkört ölel át, de lényeges, hogy a munkába járás nem tekinthető adójogi szempontból sem hivatali, üzleti utazásnak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 18.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...kérdéssel kapcsolatosan először is utalnunk kell arra, hogy a munkavállalók tagállamok közötti kikül-detését uniós normák szabályozzák. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében kiküldetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Harmadik országbeli állampolgárok biztosítása

Kérdés: Valóban biztosítottá válik az a jemeni állampolgárságú munkavállaló, aki 2013. január 1-jétől dolgozik Magyarországon kiküldetés keretében, és eddig nem kellett bejelenteni a magyar társadalombiztosítás hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] ...azok a magánszemélyek minősülnek, akik nem tartoznak az alábbiakban felsorolt államok polgárai közé:– az Európai Gazdasági Térség tagállamai;– Svájc;– olyan államok, melyekkel Magyarországnak szociális biztonságról szóló egyezménye van, és ez kiterjed...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.
1
2
3