Baleseti táppénz összegének kiszámítása

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a baleseti táppénz összegét annak a 2004. március 2-től munkaviszonyban álló dolgozónak az esetében, aki 2004. október 21-én üzemi balesetet szenvedett, minek következtében október 22-től keresőképtelen beteg. 2004. szeptember havi munkabére 185 600 forint, amiből 5840 forint 1 nap szabadságra járó távolléti díj, 11 680 forint pedig túlóra.
Részlet a válaszából: […] ...baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehetőfigyelembe a távolléti díj. A túlóra – mint nem rendszeres jövedelem – napiátlagának kiszámítására eltérő – a táppénzre vonatkozó – szabályt kellalkalmazni. Tehát 168 080 Ft:29 nap = 5795,86 Ft/nap ...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 25.

Baleseti táppénz összegének megállapítása

Kérdés: Hogyan kell a baleseti táppénz összegét megállapítani annál a dolgozónál, aki 2004. április 23-án szenvedett üzemi balesetet, 2004. március havi munkabére: 119 200 forint időbéres törzsbér, 5850 forint távolléti díj a fizetett szabadságra, 5850 forint távolléti díj a fizetett ünnepre, 22 720 forint túlóra és 25 000 forint mozgóbér (a mozgóbér munkaszerződésben rögzített havonta járó munkabér). A dolgozó biztosításban töltött napjainak száma 2003. évben 365 nap, ebből 57 napon át táppénzben részesült.
Részlet a válaszából: […] ...baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehető figyelembe a távolléti díj, kivéve a munkaszüneti napra járó távolléti díjat.A túlóra nem rendszeres jövedelem, napi összegét a táppénzre vonatkozó rendelkezések szerint kell megállapítani. Függetlenül attól...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 13.

GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a GYED alapja abban az esetben, ha a kismama jelenleg GYES-en van az első gyermekével, és ismételten szülni fog? Az első gyermek születése után folyósított GYED alapja bruttó 200 000 forint fizetés volt. Hogyan változik az ellátás alapjának megállapítása akkor, ha a GYES lejárta után a kismama "visszamegy dolgozni", keresetét az előzőnél magasabb összegben állapítják meg, de csak szabadságát veszi ki, majd táppénzre megy a szülés időpontjáig, tehát a szülés előtt nem lesz 180 napi keresete? Ismereteink szerint az első esetben választhat, hogy a minimálbér kétszerese, vagy az eddig folyósított GYED-nél figyelembe vett összeg alapján kéri-e az ellátás megállapítását.
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem után fogják megállapítani. Negatív hatása lehet az ellátás összegére annak a ténynek, hogy a betegszabadság mértéke a távolléti díj 80 százaléka. Ha a tényleges jövedelem egy naptári napra jutó összege nem haladja meg a minimálbér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 20.

Rendszeres és nem rendszeres jövedelem

Kérdés: Hogyan kell figyelembe venni a rendszeres és nem rendszeres jövedelmet, illetve milyen osztószámot kell alkalmazni a baleseti táppénz összegének megállapításánál? A dolgozó 2003. júliusban szenvedett üzemi balesetet, és baleseti táppénzt igényelt július 5-étől 20-ig. 2003. június hónapban elért, egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme 180 000 forint volt, melyből 5 nap (hétfőtől péntekig) fizetett szabadságra járó távolléti díj 7600 forint, és 15 200 forint túlóra. Július hónapban kifizetve a 2003. év I. félévére járó 25 000 forint jutalom, majd június, július és augusztus hónapra utólag 40 000 forint prémium.
Részlet a válaszából: […] ...képező jövedelmének naptári napi összegével. [Eb-tv. 55. § (6) bek.]Az összeg kiszámításánál nem vehető figyelembe a távolléti díj, valamint az az időtartam, amelyre azt kifizették. Tehát nem vehető figyelembe a 7600 forint távolléti díj – s ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 23.

Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége

Kérdés: El kell-e számolni a 15 nap betegszabadságot egy nyugdíjas alkalmazott keresőképtelensége esetén? A betegszabadság lejárta után a nyugdíján kívül jogosult-e valamilyen ellátásra? Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a foglalkoztatót?
Részlet a válaszából: […] ...– feltéve, hogy azt nem üzemi baleset vagy foglalkozási betegség okozza – el kell számolni, és az erre az időszakra járó kereset (távolléti díj 80 százaléka) után az általános szabályok szerint a társadalombiztosítási járulékot meg kell fizetni.Egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 27.

Táppénz alapja üzemi baleseti táppénz után

Kérdés: A dolgozó 2001. november 26-án üzemi balesetet szenvedett, melynek következtében egy évig táppénzben részesült. Egyéb betegsége miatt az orvos (8-as kóddal) ismét keresőképtelen állományba vette 2003. január 24-től. A dolgozó 2002. november 26-tól 2003. január 23-ig fizetett szabadságon volt.Milyen jövedelem alapján, és meddig jár részére a táppénz?
Részlet a válaszából: […] ...ha a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Tényleges jövedelemként kell figyelembe venni a fizetett szabadság idejére kifizetett távolléti díjat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 16.

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: A baleseti táppénz számítása esetén hogyan lehet figyelembe venni a betegszabadság napjait és összegét? Rendszeres vagy nem rendszeres jövedelemnek számít-e a betegszabadság idejére járó 80 százalékos távolléti díj?
Részlet a válaszából: […] ...(2) bekezdésében foglaltak alapján a baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehető figyelembe sem az átlagkereset, sem a távolléti díj összege – kivéve a munkaszüneti napra járó távolléti díjat -, sem az az időtartam, amelyre azt kifizették. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 2.

Baleseti táppénz alapja

Kérdés: A munkavállaló a balesetet megelőző hónapban műszakpótlékban részesült. Fizetett szabadságon is volt, mely időtartamra távolléti díjban részesült. Mi számít rendszeres és nem rendszeres jövedelemnek? Hogyan történik a baleseti táppénz összegének megállapítása?
Részlet a válaszából: […] ...jövedelem naptári napi összegével. A baleseti táppénz összegének kiszámításánál nem vehető figyelembe – többek között – a távolléti díj (ide nem értve a munkaszüneti napra járó távolléti díjat), valamint az az időtartam, amelyre azt kifizették....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. május 20.

Járulékfizetési felső határ

Kérdés: Hogyan kell a járulékfizetési felső határt megállapítani abban az esetben, ha a munkavállaló év közben munkahelyet vált, és a két munkaviszony között 10 nap kiesés van? A dolgozó az előző munkahelyén kapott 1 hónap végkielégítést, igénybe vett 5 nap betegszabadságot és 3 hét fizetés nélküli szabadságot.
Részlet a válaszából: […] ...számít. Az egy hónap végkielégítés a biztosítási időt 2000. január 1. óta nem hosszabbítja meg.A betegszabadság idejére járó távolléti díjból járulékot kell vonni, így az a felső határba beleszámít.Az új munkaviszony kezdetekor a járulékfizetési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 22.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, illetőleg munkabér (illetmény), átlagkereset (távolléti díj), táppénzfizetés történt.Az Eho-tv. változásai Nem kell megfizetni a százalékos mértékű egészségügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.
1
2
3