39 cikk rendezése:
1. cikk / 39 A csecsemőgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges biztosítási idő
Kérdés: Milyen időszakok számíthatók be a csecsemőgondozási díjhoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe? Folyamatosnak kell lennie a biztosításnak, vagy az egyes időszakok között lehet 30 napnál hosszabb megszakítás is?
2. cikk / 39 Szolgálati idő rokkantsági ellátáshoz
Kérdés:
Melyek azok a szolgálati idők, amelyeket a rokkantsági ellátás megállapításához figyelembe vesznek?
3. cikk / 39 Beteg gyermek miatti leszázalékoltatás
Kérdés:
Van valamilyen lehetősége a szülőnek a pszichiátriai beteg gyermeke részére ellátás igénylésére, tekintettel arra, hogy a betegsége miatt a gyermek nem tud munkát találni? Elindítható a leszázalékoltatás ebben az esetben?
4. cikk / 39 Keresőképtelenség harmadik államban
Kérdés:
Folyósíthat baleseti táppénzt a kifizetőhely annak a munkavállalónak, aki szabadsága alatt Thaiföldön balesetet szenvedett, és emiatt hosszú ideig egy ottani kórházban kezelték?
5. cikk / 39 Brit állampolgárságú munkavállaló táppénze
Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a brit állampolgár munkavállaló, aki 2022. március hónap óta dolgozik a jelenlegi munkáltatójánál, előtte Angliában dolgozott, rendelkezik tajszámmal és magyar lakcímmel (a felesége magyar), és a beteg-szabadságát már kimerítette? Abban az esetben, ha fennáll a jogosultság, hány százalékos táppénzre számíthat? Milyen igazoló dokumentumot kell kérni?
6. cikk / 39 CSED- és GYED-jogosultsághoz hiányzó biztosítási idő
Kérdés: Valóban megvásárolhatja a CSED- és a GYED-jogosultsághoz szükséges 365 nap biztosítási idejéből hiányzó 32 napot egy várandós kismama, aki 2022. március 10-re várja első gyermeke születését? Hogyan és hol kell eljárni ennek érdekében?
7. cikk / 39 Szülés külföldi előzménnyel
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re és GYED-re az a kismama, aki 2020-ban érettségizett, szeptemberben férjhez ment, 2021. januárban Angliába költözött, ahol 2021. február 1-jétől május 31-ig munkaviszonyban dolgozott, júniusban azonban hazaköltözött, és első gyermekét 2021. október 15-re várja? Az érintett 2021. július 5-től Magyarországon munkaviszonyba áll, korábban itthon biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonnyal nem rendelkezett.
8. cikk / 39 GYÁP karanténban lévő gyermek után
Kérdés: Jogosult lesz gyermekápolási táppénzre az a munkavállaló, akinek második osztályos gyermekét az osztály többi tagjával együtt hazaküldték házi karanténra, megfigyelésre, mert az egyik tanuló, illetve két gyermek szülei koronavírus-fertőzöttek? Az iskolaorvos szerint tíz napot kell otthon lenni a gyerekeknek, de telefonon a házi gyermekorvosnál is jelentkezni kell.
9. cikk / 39 Külföldről hazatért munkavállaló szülése
Kérdés: Jogosult lesz CSED-re, illetve GYED-re az a munkavállaló, aki 2020. július 1-jétől áll jelenlegi munkáltatója alkalmazásában, első gyermeke születését 2020. november közepére várja, és 2020. október 2-től "9"-es kóddal keresőképtelen, ezért jelenleg táppénzben részesül? A munkavállaló 2018. február 1-jétől 2020. április 30-ig Német-országban dolgozott, a biztosítási idő igazolására benyújtotta a kifizetőhelyhez az S041 jelű nyomtatványt.
10. cikk / 39 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
