3 cikk rendezése:
1. cikk / 3 Többes jogviszonyú társas vállalkozó ellátásai második gyermek szülése esetén
Kérdés: Mi lesz az ellátások alapja egy esetleges második várandósság esetén annak a nőnek az esetében, aki két kft.-ben is ügyvezető és személyesen közreműködő tag, az "A" cégben 2020. augusztus 1. óta társas vállalkozó, innen ment el CSED-re 2020. február 9-én magas ellátási alappal, a "B" cégben 2022. január 1-jétől lett társas vállalkozó, ott jövedelmet nem vett fel, kizárólag osztalékot? Helyesen jár el, ha az "A" cégben legalább a minimálbér után megfizeti a közterheket, a "B" cégben pedig nem fizet semmit? Valóban az előző ellátási alap lesz a második gyermek után járó ellátások alapja abban az esetben, ha a gyermek az első gyermek után folyósított ellátások lejárta utáni egy éven belül megszületik? Jogosult lesz ellátásra a "B" cégben fennálló biztosítási jogviszonya alapján is?
2. cikk / 3 Betéti társaság bel- és kültagjának közterhei
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségekkel kell számolni egy most alakuló betéti társaság bel- és kültagja után, ha a beltag, aki az ügyvezetői teendőket fogja végezni, és díjazást nem vesz fel, rendelkezik heti 40 órás munkaviszonnyal, a kültag pedig, aki személyesen közreműködő tagként aktívan részt vesz a társaság tevékenységében, heti 25 órás munkaviszonyban áll? Érdemes-e díjazást meghatározni a személyesen közreműködő kültag számára?
3. cikk / 3 Többes jogviszonyú társas vállalkozó
Kérdés: Valóban igaz-e, hogy amennyiben egy társas vállalkozó több társas vállalkozásban ténylegesen és személyesen közreműködik, akkor az egyik helyen legalább a minimálbér, de a másik helyen már csak a ténylegesen elért jövedelem után fizeti meg a járulékot? Az egyéni vállalkozás esetében a Tbj-tv.-ben megtalálhatók az erre vonatkozó mentesítő szakaszok [31. § (5) bekezdése], a társas vállalkozóra azonban csak a 36 órát meghaladó munkaviszony vagy a nappali tagozatos közép- vagy felső tagozatos oktatásban való részvételre vonatkoznak.