9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 1957-ben született személy
Kérdés: Mikor lesz jogosult öregségi nyugdíjra egy 1957. május 12-én született személy?
2. cikk / 9 Kitoloncolt török állampolgár közterhei
Kérdés: Hol kell a továbbiakban fizetnie a járulékot annak a török állampolgárnak, aki 1995 óta Magyarországon él, és egy cég ügyvezetőjeként dolgozik, a felesége magyar, a gyermekeik is itt születtek, de most 5 évre kitoloncolták Magyarország területéről, ezért Szlovákiába ment, és ott céget alapított? Hogyan érinti ez a helyzet az egészség-biztosításra és a nyugdíjra való jogosultságát? Fizetnie kell továbbra is Magyarországon annak ellenére, hogy 5 évig nem jöhet ide?
3. cikk / 9 Német munkaviszony beszámítása a szolgálati időbe
Kérdés: Beleszámít a nyugdíjba a 2011 óta Németországban hivatalosan, bejelentve letöltött munkaviszony időtartama egy 1953. december 30-án született személynek, aki 2017-ben igénybe kívánja venni az ellátást? Az igénylő 1968-ban volt ipari tanuló, és 1971-től dolgozik, de volt ebben az időszakban kb. két év, amikor nem volt munkája, ezért a Magyarországon szerzett szolgálati idő kb. 38 év.
4. cikk / 9 1956-ban született nő
Kérdés: Milyen lehetőségei vannak annak az 58 éves nőnek, aki 1975 óta folyamatosan dolgozik, 2015 nyarára rendelkezni fog a 40 év szolgálati idővel, amelyből több mint 35 év keresőtevékenységgel járó jogviszony lesz, de 1997-2001 között őstermelőként dolgozott, amit nem számítanak bele a szolgálati időbe, annak ellenére, hogy megállapodás alapján fizette a 30 százalékos nyugdíj- és a 11,5 százalékos egészségbiztosítási járulékot, valamint a havi 1800 forint egészségügyi hozzájárulást?
5. cikk / 9 Külföldi munkáltató magyarországi munkavállalójának bejelentése
Kérdés: Milyen adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a jogszabály a külföldi munkáltató Magyarországon foglalkoztatott munkavállalójáról, és hogyan kell teljesíteni az előírt adatszolgáltatást?
6. cikk / 9 Magyarországon élő pakisztáni állampolgár nyugdíjjogosultsága
Kérdés: Jogosult lesz-e valamikor Magyarországon nyugdíjra az az 1951-ben született pakisztáni állampolgár, aki 1996-ban érkezett Magyarországra, ahol feleségül vett egy magyar állampolgárságú nőt, és 1997-től 2000-ig napi 8 órában, 2000-től napi 4 órában járulékköteles tevékenységet végzett? Jelenleg feleségével közös betéti társaságában kültagként dolgozik napi 4 órában havi 32 750 forint javadalmazás ellenében. A férfi letelepedési engedéllyel rendelkezik.
7. cikk / 9 Külföldön szerzett szolgálati idő
Kérdés: 1975-ben született, munkavállalási engedély alapján több éve Olaszországban dolgozó – és ott a kötelező járulékokat megfizető – férfi munkavállaló a továbbiakban Magyarországon szeretne dolgozni. Van-e valamilyen lehetőség arra, hogy a befizetett járulék alapján a hazaköltözés előtt egy összegben megkapja azt a nyugdíjat, amelyre Olaszországban jogosulttá vált? Abban az esetben, ha ez a lehetőség nem adott, hogyan tud a külföldi évek alapján szolgálati időt szerezni, illetve milyen okmányokat kell beszereznie, hogy a későbbiekben igazolni tudja a munkaviszonyát? Van-e valamilyen biztosíték arra, hogy ez az időszak majd a nyugdíjszámításnál figyelembevételre kerül? Hogyan változik a helyzet abban az esetben, ha nem az Európai Unió tagállamában történik a munkavállalás?
8. cikk / 9 Nyugdíjszerző idő ukrán állampolgárok esetében
Kérdés: Jogosultak lesznek-e nyugdíjra a korhatár elérésekor egy kft. ukrán állampolgárságú munkavállalói, akik után a cég, illetve egy szövetkezet is megfizeti a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot?
9. cikk / 9 Szolgálati idő számítása
Kérdés: Mikor mehet nyugdíjba az az 59 éves férfi munkavállaló, aki 5 éves egyetemi képzése után 36 év folyamatos szolgálati idővel rendelkezik? Beszámítanak-e a szolgálati időbe az egyetemi évek?
