Segítő családtagi és alkalmi munkavállalói foglalkoztatás

Kérdés: A nyári hónapokban tevékenykedhet-e segítő családtagként, díjazás nélkül egy balatoni üzletben a működtető vállalkozás egyik tagjának fia, aki egy másik vállalkozásban tag? Köthet-e a vállalkozás a feladatok ellátására alkalmi munkavállalási szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...illetve a Fővárosi Munkaügyi Központnak a tárgyévet követőfebruár 15-éig adatot kell szolgáltatnia a székhelye szerint illetékes megyeinyugdíj-biztosítási igazgatóságnak (kirendeltségnek) és a megyeiegészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek).Az AM könyv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 13.

Németországba kiküldött munkavállalók közterhei

Kérdés: Mi a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulék alapja, illetve hogyan alakul a felmondás alatt álló dolgozó járulékfizetési kötelezettsége az alábbi esetben? Egy cég az év elején két fő dolgozót küldött ki németországi munkavégzésre. A kiküldetéssel összefüggő uniós E101-es nyomtatványt az egészségbiztosítási pénztár egyévi határidőre adta ki. A két dolgozó idehaza a munkaszerződés szerinti személyi alapbérét kapja (az a minimálbér), és Németországban euróban devizaellátmányban részesül. A magyar-német kettős adóztatást kizáró egyezmény alkalmazásával a két kiküldött dolgozó mind az euróban, mind pedig az itthon forintban kapott összeg után Németországban fizeti meg az adót. Az egyik dolgozó időközben bejelentette felmondását, így május végén megválik a cégtől, visszatér Magyarországra. Ez esetben azonban bizonyossá válik, hogy Németországban nem tartózkodik 183 napot, így jövedelmei Magyarországon lesznek adókötelesek.
Részlet a válaszából: […] Magyar foglalkoztató kiküldött munkavállalóiról van szó, akik(az 1408/71. EGK rendelet értelmében) legalább egy évig a magyartársadalombiztosítás hatálya alá tartoznak, de a Németországgal a kettősadóztatás elkerülése végett kötött nemzetközi szerződés 15. cikke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 14.

Vállalkozói járulék

Kérdés: Igaz-e, hogy áprilisban valamennyi társas vállalkozónak meg kell fizetnie a vállalkozói járulékot? Miért került bevezetésre ez az újabb közteher?
Részlet a válaszából: […] ...járadékfolyósításiidőnek felel meg. A járadék összege az alapjául szolgáló jövedelem 65százaléka, de nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 90százalékánál, ugyanakkor nem haladhatja meg annak kétszeres összegét sem. A fenti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 3.

Iratok megőrzése és selejtezése

Kérdés: Milyen megőrzési, illetve selejtezési határideje van a munkáltatónál előforduló bér-, munkaügyi, illetve társadalombiztosítási anyagoknak, nyilvántartásoknak, illetve egyéb iratoknak?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatos iratok– Személyügyi nyilvántartási anyag– Munkaviszonnyal kapcsolatos nyilvántartások– Bérnyilvántartó lapok– Nyugdíjügyek– Energiaipar, környezetvédelmi és épületgépészetivállalkozási iratok és dokumentációk15 éves őrzésű iratok–...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 19.

Adóbevallás utólagos módosítása

Kérdés: Egy egyéni vállalkozó 2003. évben hosszú ideig betegállományban volt, táppénzét megkapta, adóbevallásában ezt be is vallotta. 2004 áprilisában – amikor a rokkantsági nyugdíjazását intézte – az volt a kedvezőbb megoldás, hogy visszamenőlegesen megkapta a nyugdíjat 2003. szeptember 1-jétől. Az EP határozattal kötelezte a vállalkozót, hogy a 2003. szeptember 1-jétől 2004. január 11-ig tartó időtartamra kifizetett táppénz összegét fizesse vissza, ami meg is történt. Hogyan tudja a 2003. évi adóbevallását módosítani a 2004 áprilisában visszafizetett táppénz, illetve a visszamenőlegesen elszámolt nyugdíj összegével?
Részlet a válaszából: […] ...tükrözi jobban a fennálló helyzetet. Ezt a megoldást erősíti az is, hogy 2004. január 1-jétől az Szja-tv. is így rendelkezik.A nyugdíj esetében könnyebb az adójogi helyzet, hiszen a nyugdíj 2003. és 2004. évben is gyakorlatilag adómentes jövedelem. Ezért azt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 23.

Egyéni vállalkozás átalakulása kft.-vé

Kérdés: Egyéni cég egyszemélyes kft.-vé alakult. A cégbejegyzést követően a vállalkozói igazolvány leadására csak többnapi késéssel került sor. Az okmányiroda a vállalkozást – függetlenül a cégbírósági végzéstől – az igazolvány leadásának napján szüntette meg. Kell-e a megszűnt egyéni cégnek társadalombiztosítási járulékokat (29 százalék és 11,5 százalék) fizetnie a cég bejegyzésétől a vállalkozói igazolvány leadásáig eltelt időre? Az adóbevallásokat az idevonatkozó törvényi előírások szerint a cégbírósági végzés időpontjának a figyelembevételével kell-e elkészíteni? Az egyszemélyes kft. tulajdonosának nincs munkaviszonya.
Részlet a válaszából: […] ...egyéni vállalkozásában legalább a minimálbér után meg kell fizetnie a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot, a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot, a 3 százalék egészségbiztosítási járulékot a Tbj-tv. 29. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. december 2.

Magán-nyugdíjpénztári tagdíj visszaigénylése

Kérdés: 2002. évben a dolgozó megfizette főállásában a 2 százalék nyugdíjjárulékot és a 6 százalék tagdíjat a felső határig. Volt egy megbízásos jogviszonya is, ahol a járulékot szintén levonták, ez azonban már többletlevonás. A 2 százalék többletet érvényesítheti adóbevallásában. A 6 százalék nyugdíjjárulékot a főállású munkáltatójának kell visszafizetnie, vagy a pénztártól kérje vissza?
Részlet a válaszából: […] ...egyértelmű eligazítást nyújt a Tbj-tv. 33. §-ának (2) bekezdése, amely kimondja, hogy a tagdíjfizetési kötelezettségre a nyugdíjjárulék-fizetésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a túlfizetésként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. április 8.

2003. évi járulékfizetési szabályok

Kérdés: 2003-ban hogyan változik a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, valamint az egyéni járulékok százalékos mértéke?
Részlet a válaszából: […] ...százalékos mértékben nincs változás. Az egyéni járulék mértéke az alábbiak szerint változik:"A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértékea) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 8,5 százalék,b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 14.
1
4
5