21 cikk rendezése:
1. cikk / 21 Nyugdíjas munkavállaló keresőképtelensége
Kérdés: Kell valamilyen módon tájékoztatni a munkavállalót arról, hogy betegsége esetén a betegszabadság után nem jogosult táppénzre? Alá kell íratni vele valamilyen nyilatkozatot, vagy elég a szóbeli tájékoztatás ebben az esetben, ha a munkáltató nem társadalombiztosítási kifizetőhely?
2. cikk / 21 CSED megállapítása több jogviszony esetén
Kérdés: Ki az illetékes a CSED megállapításában abban az esetben, ha az érintett kismamának van egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatója, ahol 2020. február 1. óta folyamatosan fennáll a munkaviszonya, és emellett 2018. február 2. óta egyéni vállalkozó is? A szülés várható időpontja 2023. november 8., a munkavállaló szeptember 15-től CSED-igényt nyújtott be. Továbbítania kell az igényt a kormányhivatal részére a kifizetőhelynek, tekintettel arra, hogy az egyéni vállalkozásban is jogosult lesz ellátásra, vagy mindkét jogviszonyban a kifizetőhelynek kell elszámolnia az ellátást? Mi a helyes eljárás ebben az esetben?
3. cikk / 21 CSED lemondása keresőtevékenység miatt
Kérdés: Hogyan kell eljárnia a társadalombiztosítási kifizetőhelynek abban az esetben, ha a 2022. november hónapban született gyermekére tekintettel CSED-ben részesülő munkavállaló december 1-jétől visszamondja az ellátását, mert egy másik cégben vezető tisztségviselő, a CSED alatt pedig nem végezhet keresőtevékenységet? Vissza kell mondani ebben az esetben a szülési szabadságot, és fizetés nélküli szabadságot kell igényelni a gyermek gondozása miatt? Vezető tisztségviselőként meg kell fizetni a közterheket ebben az esetben, ha nem részesül semmilyen javadalmazásban? A kifizetőhelynél kell majd igényelnie a GYED-et, vagy a vezető tisztségviselői jogviszonyára tekintettel a kormányhivataltól? Milyen feltételekkel lesz jogosult a GYED-re?
4. cikk / 21 Letiltás táppénzből
Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénz összegét a munkavállalót terhelő letiltások elszámolása során abban az esetben, ha a hónap első két munkanapján keresőképtelen volt, majd megszűnt a munkaviszonya, így a tárgyhónapra csak a szabadságmegváltás és a táppénz került elszámolásra a részére? Helyesen jár el a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltató, ha csak a szabadságmegváltás nettó összegére alkalmazza a több folyamatban lévő végrehajtás miatti 50 százalékos letiltást, figyelmen kívül hagyva a 28 500 forint összegű levonásmentes munkabérrészt, mivel a nettó táppénz összege pontosan 28 500 forint? A munkáltató arra alapozza az eljárást, hogy ha nem a kifizetőhely számfejtené a táppénzt, akkor sem kerülne levonásra a letiltás (nem gyerektartás és nem jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás miatti a letiltás).
5. cikk / 21 Elhunyt munkavállaló járandóságai
Kérdés: Számfejtenie kell a társadalombiztosítási kifizetőhelynek a hosszú betegség után elhunyt munkavállaló táppénzét abban az esetben, ha a hiányzó időszakra kiállított orvosi igazolásokat a családtagok adták le? Helyesen jár el a munkáltató, ha a táppénzt, illetve a szabadságmegváltást csak a hagyatéki végzés bemutatása után fizeti ki az örökösnek, tekintettel arra, hogy a munkavállalóval nem élt senki egy háztartásban? Kell határozatot hoznia a kifizetőhelynek a fizetés elhalasztásáról? A tárgyhavi bevallásokban, illetve statisztikában kell szerepeltetni a járandóságokat, vagy a kifizetés hónapjában? Hogyan tudja a közjegyző tudomására hozni a cég a járandóságok összegét?
6. cikk / 21 Szülés egyéni vállalkozás szünetelése alatt
Kérdés: Valóban nem jogosult semmilyen ellátásra a 2021. május 26-án született gyermekére tekintettel az az édesanya, aki 2014. július 15-től főfoglalkozású egyéni vállalkozó volt, közteherfizetési kötelezettségét a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alatt teljesítette, de a pandémiás helyzet miatt 2021. május 1-jétől a vállalkozás szüneteltetésére kényszerült, és ugyanezen időponttól munkaviszonyba állt egy kft.-nél? A kormányhivatal elutasította az igényt arra való hivatkozással, hogy egyik jogviszonyban sem jogosult az ellátásra, mert alkalmazottként csak 25 nap biztosítási idővel rendelkezik, egyéni vállalkozóként pedig a biztosítása szünetel. Milyen lehetőségei vannak, ha valóban nem jogosult CSED-re és GYED-re?
7. cikk / 21 Foglalkozási megbetegedés – Covid-19
Kérdés: Valóban jogosult lesz 100 százalékos táppénzre egy betéti társaság társas vállalkozónak minősülő tagja, aki háziorvosként munkavégzése során elkapta a Covid-19 fertőzést, és keresőképtelen állományba került? Hogyan, milyen nyomtatványon kell megigényelnie a magasabb összegű táppénzt a foglalkozási megbetegedés miatt?
8. cikk / 21 Balesetitáppénz-jogosultság
Kérdés: Jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2019. december 2-án szenvedett üzemi balesetet, amely miatt 2020. január 6-ig keresőképtelen állományban volt?
9. cikk / 21 Ellátások végelszámolás alatt álló vállalkozás dolgozói részére
Kérdés: Meddig kaphatja a táppénzt egy végelszámolással megszűnő kft. keresőképtelen dolgozója, illetve meddig kaphatja az ellátást ugyanezen cég GYES-en lévő munkavállalója?
10. cikk / 21 Balesetitáppénz-jogosultság új munkáltató esetén
Kérdés: Jogosult baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki 2015. szeptember hónaptól áll közalkalmazotti jogviszonyban egy költségvetési szervnél, és 2018. augusztus hónapban keresőképtelen állományba került, amely az orvos által kiadott igazolás szerint "1" kódú, azaz üzemi baleset következtében keletkezett? A munka-vállaló a korábbi munkahelyén szenvedett munkahelyi balesetet 2015. év elején, és ennek következtében több hónapig orvosi kezelés alatt állt. Kiterjed a keresőképtelenséget igazoló háziorvos szakmai kompetenciája arra, hogy szakmailag állást foglaljon abban, hogy az érintett munkavállaló jelen egészségi állapota összefüggésben áll-e a 3 évvel korábban történt üzemi balesettel, és ezért ő balesetitáppénz-ellátásra válik jogosulttá? Ha igen, milyen orvosi iratok, adatok alapján állapíthatja meg ezt? Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak abban az esetben, ha megkérdőjelezi az üzemibalesetitáppénz-jogosultságot, illetve a háziorvos döntését? A MÁK tájékoztatása szerint a kifizetett baleseti táppénz a jelenlegi munkáltató költségvetését terheli. Valóban meg kell térítenie az ellátást a jelenlegi munkáltatónak annak ellenére, hogy a baleset az előző foglalkoztatónál következett be, az érintett munkavállaló nem is tájékoztatta a munkáltatóját korábbi munkabalesetéről, illetve az előzetes és a munkaviszony alatt későbbiekben lefolytatott időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat az egészségi állapotát a betöltött munkakörére alkalmasnak ítélte meg? Amennyiben nem kell megtéríteni a teljes összeget, fennáll ebben az esetben a munkáltató megtérítési kötelezettsége a táppénz egyharmadának megfelelő összegre?
