Szüléshez kapcsolódó ellátások alapja

Kérdés: Mi lesz a táppénz, a CSED- és a GYED-ellátások alapja annak a kismamának az esetében, akinek a jelenlegi munkaviszonya 2020. augusztus 1-jén kezdődött, 2020. október 1-jétől veszélyeztetett terhessége miatt keresőképtelen állományban volt 9-es kóddal, a szülés ideje 2020. december 6., és a CSED-et a szülést megelőző 28. naptól igényli meg? A munkavállaló két korábbi munkaviszonya 2019. június 1-jétől 2020. június 14-ig, illetve 2020. június 15-től július 31-ig állt fenn.
Részlet a válaszából: […] Általános szabály, hogy az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (táppénz, CSED, GYED) összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban az szja-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Pályakezdő irányadó időszaka és számítási időszaka

Kérdés: Mi az irányadó időszak és a számítási időszak annak a munkavállalónak az esetében, aki 2015. június 30-án fejezte be iskolai tanulmányait, 2015. szeptember 1-jétől áll munkaviszonyban jelenlegi munkáltatójánál, és 2015. október 30-ától táppénzes állományban van, miután az időarányosan járó betegszabadságát már kimerítette?
Részlet a válaszából: […] Irányadó időszak alatt értjük az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időtartamot. Az irányadó időszak kezdőnapja nem lehet korábbi az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. február 2.

GYÁP összegének megállapítása

Kérdés: Munkáltatóváltásnak tekintendő a táppénz összegének megállapításánál a ki- és belépés abban az esetben, ha a dolgozó több mint tízéves munkaviszonya 2014. április 4-én megszűnt, de ahol állást ígértek neki, ott mégsem sikerült elhelyezkednie, ezért 2014. május 2-ától ismét munkaviszonyban állt az eredeti munkahelyén, és 2014. május 28-tól 2014. június 6-ig beteg gyermekének ápolása címén GYÁP-igényt nyújtott be? Alkalmazni kell ebben az esetben Eb-tv. 48. §-ának (6/a) bekezdésében foglaltakat?
Részlet a válaszából: […] 2013. júliustól az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (a táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj) összegének megállapításánál csak az ellátásra való jogosultság kezdőnapján fennálló biztosítási jogviszonyban elért pénzbeli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 23.

TGYÁS és GYED alapja

Kérdés: Mi lesz a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj alapja annak a munkavállalónak az esetében, aki 2013. március 4-től áll munkaviszonyban jelenlegi munkahelyén, 2013. június 7-től június 30-ig veszélyeztetett terhesként táppénzben részesült, és 2013. augusztus 10-én szült? A munkavállaló 2009. június 25-től 2010. december 20-ig, 2011. január 10-től 2012. április 30-ig és 2012. május 21-től 2013. február 28-ig állt munkaviszonyban előző munkahelyein. A táppénz alapja napi 8626,44 forint volt, tekintettel arra, hogy a dolgozó 2012-ben több mint 180 napi jövedelemmel rendelkezett.
Részlet a válaszából: […] 2013-ban több változás is történt a társadalombiztosítási pénzbeli ellátásokra vonatkozóan, amelyek részben július 6-ától, részben július 15-étől hatályosak.Július 15-étől főszabály, hogy az ellátások naptári napi átlagának kiszámításánál csak az ellátásra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Ellátások egyidejűleg fennálló több jogviszony esetében

Kérdés: Mindkét jogviszonyban külön kell-e elbírálni az igényt annak a munkavállalónak az esetében, aki 2007. március 6-tól augusztus 4-ig napi 8 órás, 2008. augusztus 5-től pedig napi 6 órás munkaviszonyban áll egy társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető cégnél, és 2008. augusztus 5-től napi 2 órás munkaviszonyt létesített egy olyan cégnél, amely nem kifizetőhely? A munkavállaló 2009. április 1-jétől keresőképtelen, és a 15 nap betegszabadság lejártát követően táppénzt, majd terhességi-gyermekágyi segélyt igényel. A keresőképtelenség kezdetétől, vagy a táppénzre, illetve a TGYÁS-ra való jogosultság kezdetétől kell-e visszafelé számolni a 180 naptári napot, tekintettel arra, hogy a munkavállalónak a második jogviszonya irányadó időszakában nincs meg a 180 napi keresete? Mindkét esetben a kifizetőhelynek kell elszámolni a táppénzt? Hogyan kaphatja vissza a kifizetőhely a táppénz egyharmadát?
Részlet a válaszából: […] ...időtartama eltérő a kétjogviszonyban. Az első jogviszonyban táppénzre 365 nap – előzmény – jogosult,míg a második jogviszonyban a munkaviszony kezdetétől a keresőképtelenségetmegelőző napig terjedő időtartam naptári napjainak számára.A közölt adatok alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 19.