18 cikk rendezése:
1. cikk / 18 Egyéni vállalkozó EGT-tagállamban fennálló 20 órás munkaviszonya
Kérdés: Magyarországon főállásúnak minősül egy egyéni vállalkozó abban az esetben, ha egy EGT-tagállamban rendelkezik heti 20 órás munkaviszonnyal, amelyet A1 igazolással is tud bizonyítani? A vállalkozó lakcíme Magyarországon van.
2. cikk / 18 Megbízási jogviszonyban álló ügyvezető közterhei
Kérdés: A százalékos ehón kívül a szakképzési hozzájárulást is meg kell fizetnie egy Eva-tv. hatálya alá tartozó kft.-nek a megbízási jogviszonyban álló ügyvezetője után, aki nem tulajdonosa a társaságnak, és havi 10 000 forint megbízási díj ellenében látja el a teendőit, tehát nem biztosított?
3. cikk / 18 Munkáltató által nyújtott internethasználat díjának közterhei
Kérdés: Milyen személyijövedelemadó-, illetve járulékfizetési kötelezettség keletkezik a munkáltató által nyújtott internethasználat díja után?
4. cikk / 18 Megbízási díj közterhei
Kérdés: Milyen kötelezettségek terhelik a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyt abban az esetben, ha jogszabály által előírt vizsgáztatási feladatra megbízás keretében alkalmaznak a rendőrség állományába tartozó munkavállalókat? A bruttó megbízási díj összege meghaladja a minimálbér 30 százalékát. Helyesen jár-e el a foglalkoztató, ha csak az szja-t és a 4 százalékos egészségbiztosítási járulékot vonja le a díjból?
5. cikk / 18 Társas vállalkozás tagjainak juttatásai
Kérdés: Juttathat-e étkezési utalványt, illetve üdülési csekket a társas vállalkozás a tagjainak?
6. cikk / 18 Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személy szja-ja
Kérdés: Mi lesz az szja alapja, és milyen összegű személyi jövedelemadót kell vonni a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személytől? A foglalkoztató a kifizetett díj után megfizeti a 27 százalékos ehót.
7. cikk / 18 Visszalépés miatt kifizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés
Kérdés: Valóban visszajár-e a munkáltató által 5 évig fizetett tagdíj-kiegészítés, és ha igen, milyen közteher-fizetési kötelezettségei keletkezhetnek ezzel kapcsolatban annak a nyugdíjas munkavállalónak, aki élt a lehetőséggel, és kezdeményezte a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépését?
8. cikk / 18 Adómentes béren kívüli juttatások
Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?
9. cikk / 18 Amerikai és angol állampolgárok biztosítása
Kérdés: Milyen engedélyek alapján foglalkoztathatja egy 100 százalékos magyar tulajdonban lévő nyelviskolát működtető gazdasági társaság munkáltató az angol és amerikai állampolgárságú nyelvtanárait? Biztosítottá válnak-e valamilyen államközi vagy egyéb egyezmény alapján? Milyen közterheket kell megfizetni a részükre kifizetett jövedelem után, illetve kell-e utánuk tételes vagy százalékos ehót fizetni? A magyarországi tartózkodás munkáltató által átvállalt költségeinek van-e adózási, társadalombiztosítási terhe?
10. cikk / 18 Román állampolgárságú szakiskolai tanulók foglalkoztatása
Kérdés: Egy fodrász betéti társaság együttműködési megállapodást kötött egy szakiskolával, amely alapján a tanév ideje alatt 2 fő román állampolgárságú tanulót foglalkoztatnak. 2006 nyarán vége az iskolának, de az ezt követő 1 hónap gyakorlatot még a társaságnál kell letölteniük a tanulóknak. Milyen jogviszony alapján foglalkoztatható a nyári gyakorlat tartama alatt a két tanuló, és milyen járulékokat kell utánuk fizetni? Kell-e az érintetteknek kötelezően magán-nyugdíjpénztári tagságot létesíteniük?
