122 cikk rendezése:
1. cikk / 122 Biztosítási jogviszony több uniós tagállamban
Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy életvitelszerűen Németországban élő kutatónak a Magyarországon fennálló 20 órás munkaviszonya mellett van egy 40 órás munkaviszonya Németországban 2020 óta. Mivel a kutatónő bemutatott egy A1-es igazolást, munkabérének számfejtésénél a magyar cég csak adóelőleget vont le, társadalombiztosítási járulékot nem, és a cég szociális hozzájárulási adót sem fizet. A számfejtés a KIRA rendszeren keresztül a Magyar Államkincstárnál történik, amelyen, ha beállítják az A1-es igazolást, akkor másként nem is tudnának számfejteni. A kutatónő azonban azzal a problémával fordult a magyar munkaadójához, hogy az általuk be nem fizetett járulékot és szociális hozzájárulási adót neki meg kell fizetnie Németországban. Tájékoztatása szerint azért rajta hajtja be a német rendszer a közterheket, mert a magyar kutatóközpontnak nincs Németországban bejegyzett pénzügyi ügyintézője. A kutató azt nehezményezi, hogy azáltal, hogy a munkaadói közterhet is neki kell befizetnie Németországban, jóval kevesebb pénz marad nála. A kutató - a német biztosító tájékoztatása alapján - azt állítja, hogy a szociális hozzájárulás összegét a magyarországi munkáltatónak kötelessége megtéríteni a számára. Jogos a munkavállaló követelése a 2021-2023. évi szociális hozzájárulási adó tekintetében?
2. cikk / 122 Munkaviszony és megbízási jogviszony egy foglalkoztatónál
Kérdés: Össze kell vonni a jövedelmeket abban az esetben, ha egy részmunkaidőben dolgozó munkavállaló ugyanannál a foglalkoztatónál egy másik tevékenységet is végez megbízási jogviszony keretében? A munkavállaló havi részmunkaidős munkabére 60.000 forint, és emellett a megbízási díja is 60.000 forint, ami önmagában nem éri el a minimálbér 30 százalékát, a két összeg együttesen azonban már meghaladja azt. Kell ez alapján társadalombiztosítási járulékot fizetni a megbízási díj után? A munkaviszonyból származó 60.000 forintos munkabér járulékának és szociális hozzájárulási adójának számítása során a minimálbér 30 százalékát kell figyelembe venni, vagy a tényleges díjazást? A munkavállaló ápolási díjban részesül.
3. cikk / 122 Minimálbér évközi emelésének hatása az osztalék maximum-összegére és a kereseti korlátra
Kérdés: Hogyan alakul az osztalék 2023. évi maximumalapja, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő munkavállaló éves kereseti korlátja a minimálbér 2023. december 1-jén történt emelésére tekintettel?
4. cikk / 122 Találmányi díj járuléka
Kérdés: Kell járulékot vonni a munkaviszonyban álló dolgozó részére fizetett találmányi díjból? A munkavállaló a munkabérén felül, találmányidíj-szerződés alapján részesül a kifizetésben.
5. cikk / 122 Két közalkalmazotti jogviszony egyidejűleg
Kérdés:
Vállalhat másik teljes munkaidős közalkalmazotti jogviszonyt egy teljes munkaidős közalkalmazott úgy, hogy a két jogviszonyban eltöltött idő nem ütközik egymással (éjszakai nevelő és napközben szakács)? Amennyiben lehetséges, akkor a második közalkalmazotti állás után is ugyanazok a járuléklevonási, illetve fizetési kötelezettségek állnak-e fenn, mind munkavállalói, mind munkáltatói részről, mint az első jogviszonyban?
6. cikk / 122 Magyar munkáltató külföldön élő munkavállalója
Kérdés: Hol és milyen közterheket kell megfizetni egy Lisszabonban élő magyar állampolgár után, aki home office keretében dolgozik egy magyar szoftvercégnek?
7. cikk / 122 Szolgálati járandóságban részesülő személy egyszerűsített foglalkoztatása
Kérdés: Figyelembe kell venni a kereseti korlát számítása során a szolgálati járandóságban részesülő személy egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munkájáért fizetett munkabért? Az érintett munkavállaló idén egyébként már elérte a kereseti korlátot.
8. cikk / 122 Többes jogviszonyú társasági tag
Kérdés: Milyen jogviszonyban dolgozhat egy betéti társaságban a beltag? Szükséges a társaságban saját maga után megfizetnie a járulékokat abban az esetben, ha mellette főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozó?
9. cikk / 122 Szolgálati járandóságban részesülő személy kereseti korlátja
Kérdés: Figyelembe kell venni a korábban felvett lakáscélú munkáltatói kölcsön törlesztési idő lejárta előtti visszafizetésekor a 44/2012. BM rendelet 13. §-ának (1) bekezdése alapján elengedett összeget egy szolgálati járandóságban részesülő személy esetében, aki havi 300 ezer forint munkabérrel munkaviszonyban is áll?
10. cikk / 122 Fogyatékossági támogatásban és rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló
Kérdés: Munkavállalás esetén le kell mondania valamelyik ellátásról annak a személynek, aki fogyatékossági támogatásban és rokkantsági járadékban is részesül? Abban az esetben, ha továbbra is folyósíthatóak az ellátások, le kell vonni a társadalombiztosítási járulékot a munkabérből, illetve a munkáltatónak meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót?