Részvényjuttatás külföldi anyavállalattól

Kérdés: Milyen személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék és egyéb adókötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket, ha egy magyarországi leányvállalat munkavállalói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? Ki minősül ebben az esetben kifizetőnek? Átvállalhatja a munkáltató a dolgozókat terhelő adófizetési kötelezettséget, és juttathatja nettó értékben a részvényeket annak érdekében, hogy a jogosultaknak ne keletkezzen adófizetési kötelezettsége? Kell valamilyen külön nyilatkozatot kérni a munkavállalóktól ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...a jövedelem, az adó, az adóelőleg megállapítását, megfizetését, bevallását, az adatszolgáltatást) teljesíteni.A leányvállalat munkavállalói és az anyacég között nem áll fenn biztosítási jogviszony, így a juttatást csak személyi jövedelemadó, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Külföldi anyacég által juttatott munkavállalói értékpapír

Kérdés: Az anyacégnek vagy a leányvállalatnak van bejelentési kötelezettsége a NAV-hoz abban az esetben, ha a külföldi anyacég a magyarországi leányvállalatánál dolgozó munkavállalóknak részvényt juttat? Hogyan lehet adómentesen juttatni részvényt a dolgozóknak ebben az esetben, milyen feltételeknek kell megfelelni?
Részlet a válaszából: […] ...elismert munkavállalói értékpapír-juttatási program keretében értékpapír szerezhető ingyenesen, kedvezményesen vagy opciós jog (vételi, jegyzési, eladási és más hasonló jog) gyakorlásával egyaránt. Az elismert munkavállalói értékpapír-juttatás útján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 15.

Külföldi anyavállalat által kiküldött ügyvezető

Kérdés: Helyesen jár el egy külföldi cég magyarországi leányvállalata abban az esetben, ha a 2014. szeptember 1-jétől folyamatosan Magyarországon tartózkodó ügyvezetője jogviszonyát kiküldetésként kezeli, tekintettel arra, hogy a magyar kft.-től semmilyen jövedelemben nem részesül, a bérjövedelmét az angliai székhelyű anyavállalattól kapja? Az ügyvezető számára az itt-tartózkodása óta bérelt lakás havi 1500 euró összegű bérleti díját a magyar cég fizeti az ingatlan bérbeadójával kötött szerződés alapján, de ezt az összeget kizárólag a költségei között számolja el, és semmilyen közterhet nem fizet utána. Helyes ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...kérdéssel kapcsolatosan először is utalnunk kell arra, hogy a munkavállalók tagállamok közötti kikül-detését uniós normák szabályozzák. A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében kiküldetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. április 11.

Dolgozói részvényjuttatás

Kérdés: Milyen szja-, járulék- vagy eho-kötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket abban az esetben, ha egy magyarországi leányvállalat dolgozói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? A munkáltatónál nem jelenik meg sem a könyvelésben, sem egyéb módon ez a juttatás, mivel azt a munkavállalók közvetlenül az anyacégtől kapják.
Részlet a válaszából: […] ...a belföldi magánszemély minden jövedelme adóköteles [Szja-tv. 1. § (3) bekezdés]. Ez az adózási alapelv azt jelenti, hogy egy magyar munkavállalónak nem kell elhagyni Magyarországot, vagy a juttatónak nem kell Magyarországra jönnie ahhoz, hogy Magyarországon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 14.

Indiai magánszemély részére fizetett díjazás közterhei

Kérdés: Nem önálló munkáért kapott díjazásként vagy egyéb jövedelemként kell elszámolni egy indiai magánszemélynek kifizetett 150 000 forint összegű juttatást, aki két hétre érkezik Magyarországra, hogy ellenőrizze az itteni munkát, értékelést, felmérést végezzen? Milyen közterheket kell fizetni a kifizetett díjazás után, amelyet az itteni tartózkodás kiadásainak fedezetére kap a magánszemély? Kell kérni adóazonosító jelet ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...értelemben a 2010. évi XXIX. tv. előírásait kell követni, amelynek 7. cikke úgy szól, hogy az a személy, aki az egyik állam területén munkavállalóként dolgozik, vagy munkaviszony létesítése nélkül más keresőtevékenységet folytat – e munka vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 24.

Olaszországból kiküldött munkavállaló közterhei

Kérdés: Milyen személyijövedelemadó-fizetési és -bevallási kötelezettség terheli a munkavállalót és a magyarországi munkáltatót abban az esetben, ha egy olasz anyavállalat magyarországi leányvállalatához küld ki egy munkavállalót egy évre? A dolgozó Olaszországban kapja a jövedelmét, A1-es igazolással rendelkezik, Magyarországon nem kap külön semmilyen jövedelmet.
Részlet a válaszából: […] ...az 53/1980. MT rendelettel kihirdetett magyar-olasz egyezmény (Adóegyezmény) 15. cikkének (1) bekezdése értelmében az olasz illetőségű munkavállaló jövedelme Olaszországban adóztatható, kivéve ha a munkát Magyarországon végzi. Amennyiben a munkát ott végzi, akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 4.

Anyavállalattól kapott részvényjuttatás közterhei

Kérdés: Milyen szja-, járulék- vagy ehokötelezettség terheli a foglalkoztatót, illetve a magánszemélyeket abban az esetben, ha egy magyarországi leányvállalat dolgozói a külföldi anyavállalattól részvényjuttatásban részesülnek? A munkáltatónál nem jelenik meg sem a könyvelésben, sem egyéb módon ez a juttatás, mivel azt a munkavállalók közvetlenül az anyacégtől kapják.
Részlet a válaszából: […]  Az Szja-tv. 2. § 6. pontja a következőképpen rendelkezik: "AMagyar Köztársaságban adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét etörvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve ajövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 27.

Ciprusi illetőségű anyavállalat által fizetett megbízási díj közterhei

Kérdés: Egy magyar cég többségi tulajdonosa egy ciprusi cég. A ciprusi cég a magyar cégtől kapott osztalékból magyar magánszemélyeknek fizet megbízási díjat, igazgatótanácsi térítésként, de a megbízási díjat nem a magyar biztosítási jogviszonyukkal összefüggésben kapják, annak ellenére, hogy a magyar magánszemélyek azonosak a ciprusi cég magyar leányvállalatának vezetőivel. Lehet-e ez a kifizetés Magyarországon bármilyen módon járulék- vagy ehoköteles? Mi a helyzet 2010. január 1-jétől, ha a ciprusi cég igazgatótanácsi ülésein a magyar magánszemélyek nem vesznek részt, de folyamatosan Magyarországról kommunikálnak az igazgatótanácsi tagságuk feladataival kapcsolatosan a ciprusi céggel, tehát a megbízást tulajdonképpen Magyarországon teljesítik?
Részlet a válaszából: […] ...azEurópai Unió tagja, így országaink viszonylatában a 1408/71/EGK rendeletelőírásait kell alkalmazni, melynek 13. cikke értelmében a munkavállalóalapesetben csak egy tagállamban lehet biztosított, mégpedig ott, amelynekterületén a tevékenységét ténylegesen végzi....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 15.

Munkavállalói részvényjuttatási program keretében juttatott értékpapírok közterhei

Kérdés: Milyen adó-, illetve járulékfizetési kötelezettség terheli a munkavállalói részvényjuttatási program keretében ingyenesen juttatott értékpapírokat?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalói részvényjuttatási program keretében atársaság dolgozói részére ingyenesen juttatott értékpapír a munkavállalókmunkaviszonyból származó jövedelmének minősül, mivel a fennálló munkaviszonyratekintettel történik a juttatás. Ebből következik, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 11.

Külföldi cég magyar állampolgárságú ügyvezetőjének jogviszonya

Kérdés: Külföldi cég magyar képviseletének magyar állampolgárságú, tagi jogviszonnyal rendelkező ügyvezetője január 1-jétől a külföldi cégtől kapja a jogviszonyára járó bérét és az osztalékát. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magyar képviseletet a tagi jogviszony után, ha az ügyvezető nem vesz fel semmiféle járandóságot, bért, osztalékot a magyar képviselettől?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti biztosítási jogviszonyról nem lehet szó. Az anyacég által kifizetett juttatással összefüggésben sem a magyar társaságnak, sem a munkavállalónak nem keletkezik társadalombiztosítási, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettsége. Azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 22.