28 cikk rendezése:
1. cikk / 28 Közterhek szülői szabadság tartama alatt
Kérdés:
Kell minimális járulékfizetési kötelezettséget teljesítenie a munkaadónak a szülői szabadság tartamára?
2. cikk / 28 Járulékfizetési alsó határ
Kérdés: Milyen esetekben kell megfizetni a járulékfizetési alsó határ után a járulékokat, és mikor mentesül a foglalkoztató a fizetési kötelezettség alól? Minden munkavállaló esetén a minimálbért kell alapul venni a minimumjárulék megállapításakor, vagy a középfokú végzettségűeknél már a garantált bérminimumot? Meg kell fizetni a járulékokat a járulékfizetési alsó határ után abban az esetben is, ha a munkavállaló részmunkaidőben dolgozik?
3. cikk / 28 Ápolási díjban részesülő munkavállaló minimumjáruléka
Kérdés: Meg kell fizetnie a dolgozónak a minimálbér 30 százaléka után a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot abban az esetben, ha napi egyórás munkaviszonnyal rendelkezik, és a jövedelme nem éri el ezt az összeget, de a nagymamája ápolására tekintettel ápolási díjban részesül?
4. cikk / 28 Kiva hatálya alá tartozó cég munkavállalóinak fizetés nélküli szabadsága
Kérdés: Hogyan alakul a kiva hatálya alá tartozó vállalkozás dolgozóinak, illetve tulajdonosának járulékfizetése abban az esetben, ha a piaci helyzetre tekintettel a cég szünetelteti a tevékenységét, a dolgozók pedig fizetés nélküli szabadságra mentek? A tulajdonos kereskedelmi igazgatóként munkaviszonyban áll a társaságban, az ügy-vezetői teendőket pedig megbízási szerződéssel, ingyenesen látja el.
5. cikk / 28 GYOD-ban részesülő munkavállaló
Kérdés: Köteles a munkáltató fizetés nélküli szabadságot engedélyezni annak a munkavállalónak, aki beteg gyermekére tekintettel gyermekek otthongondozási díjában részesül? A munkáltató korábban engedélyezte a fizetés nélküli szabadságot a GYES folyósításának idejére a gyermek 10 éves koráig, a munkavállaló azonban megszüntette a gyermekgondozási segélyt annak ellenére, hogy a két ellátást kaphatta volna együtt is. Visszavonható a munkáltatói engedély ebben az esetben? Szünetel a munkavállaló Tbj-tv. szerinti biztosítása a munkáltatónál a GYOD-ra való tekintettel?
6. cikk / 28 Szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény GYED extrában részesülő apa után
Kérdés: Igénybe veheti a foglalkoztató a szociálishozzájárulásiadó-kedvezményt az után az édesapa után, aki 2016. július 1-jétől veszi igénybe a GYED extrát, amelyet a 2016. január 5-én született gyermekre tekintettel 2016. június 30-ig az anya kapott? Ha igen, mennyi ideig és milyen mértékben jár a kedvezmény?
7. cikk / 28 GYED-ről visszatérő munkavállaló szociálishozzájárulásiadó- kedvezménye
Kérdés: Igénybe vehető április hónapra a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény annak a munkavállalónak az esetében, aki GYED mellett 2016. április 8-án újra elkezdett dolgozni a munkáltatójánál, és áprilisban még a felhalmozódott szabadságát veszi ki? Melyik az utolsó időpont, amikor még érvényesíthető a kedvezmény, 2019. március 31. vagy április 7.? A második és a harmadik év között a váltás hónapjára alkalmazható a kedvezőbb járulékkedvezmény? A bruttó munkabérbe beleszámít a betegszabadság és a törzsgárdajutalom összege?
8. cikk / 28 Kft. munkaviszonyban álló tagjai
Kérdés: Milyen címen és milyen összegben terhelik levonások egy kft. főfoglalkozású munkaviszony keretében foglalkoztatott tagjai részére kifizetett havi 200 000 forint összegű munkabért? Milyen címen és milyen összegben keletkezik közteherfizetési kötelezettsége a cégnek? Igénybe vehetők ebben az esetben az adó- és járulékkedvezmények? Az egyik tag munkaköre nem igényel szakképzettséget.
9. cikk / 28 Szociálishozzájárulásiadó- kedvezmények 2015
Kérdés: Hogyan változtak a szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezményekre vonatkozó szabályok 2015-ben?
10. cikk / 28 Megváltozott munkaképességű munkavállaló
Kérdés: Jogosult lehet visszamenőlegesen 6 hónapra a rokkantsági ellátásra az a munkavállaló, aki hónapok óta krónikus betegségben szenved, és 2015. január 15-én éri el az utolsó 5 éven belül előírt 1095 napi szolgálati időt az ellátás megállapításához? Az igénylés beadásának napján állhat még munkaviszonyban, részesülhet táppénzben vagy munkanélküli-ellátásban? Milyen rendszeres pénzellátás folyósítása akadályozhatja meg a rokkantsági ellátásra való jogosultságot? Milyen közterhekkel, illetve kedvezményekkel számoljon a vállalkozás, amennyiben tovább foglalkoztatja a rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalót?