Tagi kölcsön kamatának közterhei

Kérdés: Milyen közterheket kell megfizetni abban az esetben, ha egy kft. tagjai tagi kölcsönt nyújtanak a vállalkozásnak 5 éves futamidőre, amely után negyedéves rendszerességgel történik meg a kamatok fizetése?
Részlet a válaszából: […] ...érintő minden fontos döntés esetén – itt is nagyon fontos az életszerűség. Abban az esetben például, ha a társaság tagjai évek óta a minimálbér után fizetik meg a közterheket, és semmilyen egyéb jövedelemmel nem rendelkeznek, nem valószínű, hogy nagyobb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 27.

Többes jogviszonyú evás vállalkozó ehója

Kérdés: Meg kell-e fizetnie a 27 százalékos ehót egy evás vállalkozás tulajdonosának, aki havi 40 órában projektmenedzseri feladatokat végez a cégben, és ő látja el az ügyvezetői feladatokat is, de díjazásban nem részesül? Számolhat-e részmunkaidővel a vállalkozó abban az esetben, ha egy másik cégnél főfoglalkozású alkalmazott havi 89 500 forint díjazás ellenében?
Részlet a válaszából: […] ...az atevékenységre jellemző keresetnél kevesebb, a járulékbevallásban [Art. 31. §(2) bekezdése] a tényleges jövedelem, de legalább a minimálbér feltüntetésévellehet a járulékokat bevallani...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 23.

Főfoglalkozású evás egyéni vállalkozó járulékalapja

Kérdés: A minimálbér, a piaci kereset, vagy a minimálbér kétszerese alapján fizet járulékot 2010-ben főfoglalkozású evás vállalkozó? 2009-ben a minimálbér kétszeres összege után történt a fizetés.
Részlet a válaszából: […] ...akár társasvállalkozóról) a 2010. évi változások – a járulékalap vonatkozásában -mindössze annyiban érintik, hogy ami eddig a minimálbér kétszerese volt, az atevékenységre jellemző keresetre változott.A társas vállalkozók esetében mindez azt jelenti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 9.

Versenybírók járulékai

Kérdés: Változott-e a versenybírók elszámolása amiatt, hogy szeptember 1-jétől a Tbj-tv. módosítása révén a 4. § a) 1. pontjában az szerepel, hogy foglalkoztatónak minősül "bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat". Az eddigi gyakorlat szerint egy szervezet küldte ki a versenybírókat valamely egyesület versenyének a lebonyolítására, és az egyesület fizette ki a versenybírót, ezért a kifizető és a versenybíró között nem jött létre jogviszony, így járulékfizetés sem keletkezett. A fentiekhez kapcsolódóan mennyiben áll fenn járulékfizetési kötelezettség és – szintén a szeptember 1-jei módosítás miatt – bejelentési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...juttatott bevételnek a mérkőzésenként 5 ezer forintot, deösszesen legfeljebb adóévenként az adóév első napján érvényes minimálbér haviösszegét meg nem haladó része adóterhet nem viselő járandóságnak minősül,feltéve, hogy a versenybíró legkésőbb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 25.