Egyszerűsített foglalkoztatott külföldi foglalkoztatása

Kérdés: Kiküldheti az EU-n belül található kapcsolt vállalkozásának telephelyére az egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül dolgozó munkavállalóit a munkáltató? Amennyiben igen, kizárólag alkalmi munkavállalókat, vagy esetleg turisztikai idénymunkásokat is? A külföldi munkavégzés idejére kell-e A1 jelű igazolványt igényelni?
Részlet a válaszából: […] ...az Európai Unió területére is.Az Szja-tv. fogalommeghatározása értelmében külföldi kiküldetés: a belföldi illetőségű magánszemélynek a jövedelme megszerzése érdekében, a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Versenytilalmi megállapodás

Kérdés: Milyen igazolásokat kell kiadni a munkavállaló részére a versenytilalmi időszak lejártakor, ha a munkaviszony közös megegyezéssel megszűnt 2020. július 6-án, de a volt munkavállaló 2020. december 31-ig havonta kap egy meghatározott összegű juttatást a versenytilalmi megállapodás alapján? Ugyanazokat az iratokat kell elkészíteni, mint a munkaviszony megszűnésekor? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a munkáltatónak és a volt munkavállalónak a versenytilalmi díj kifizetése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...kifizetett díjazásra a munkaviszonyból származó jövedelem szabályait kell alkalmazni, mivel az Szja-tv. 3. §-ának 22. pontja alapján a magánszemélyt a munkaviszonyra tekintettel megillető adóköteles jövedelmet munkaviszonyból származó jövedelemnek kell tekinteni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 4.

Bíróság által megítélt összegek

Kérdés: Milyen közteher-fizetési kötelezettsége van a munkáltatónak a munkáltató által jogellenesen megszüntetett munkaviszonyra tekintettel a munkaügyi bíróság által megítélt elmaradt munkabér, felmentési bér és végkielégítés összege után? Mit kell levonni a munkavállalótól ebben az esetben? A munkavállaló az azonnali hatályú felmondást követően igénybe vette a nők 40 év jogosultságára tekintettel járó öregségi nyugdíjat, tehát az ítélet hozatalakor a munkavállaló már részesül ebben az ellátásban. Befolyásolja az ítélet a már megállapított nyugellátás összegét? Van valamilyen bejelentési, illetve adatszolgáltatási kötelezettsége a munkáltatónak a nyugdíj-biztosítási igazgatósághoz?
Részlet a válaszából: […] ...bér és a végkielégítés között. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 6.1./c) pontja szerint adómentes az a juttatás, amelyet a magánszemély kap kártalanításként, kárpótlásként, kártérítésként, sérelemdíjként, kivéve a jövedelmet pótló kártalanítást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 14.

Bíróság által megítélt összegek közterhei

Kérdés: Milyen összeg után és mennyi közterhet kell megfizetnie a munkáltatónak a bíróság által megítélt nettó 1 150 000 forint elmaradt munkabér, nettó 245 000 forintos étkezési utalvány, nettó 100 000 forint sportesemény-belépő, 91 000 forint önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj, illetve 750 000 forint átalány-kártérítés összege után? A munkavállaló munka­viszonya 2011. december 20-án szűnt meg, az elszámolási időszak 2012. január-2013. december hónap.
Részlet a válaszából: […] ...alapján 2014. január 1-jétől értékhatártól függetlenül nem pénzben kapott juttatásként adómentes a kifizető által ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott, a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 24.

Önkéntes pénztári hozzájárulás

Kérdés: Kaphat-e mindenhol önkéntes pénztári hozzájárulást az egyidejűleg több munkáltatónál dolgozó munkavállaló, ha a hozzájárulások összege együttesen sem haladja meg a kedvezményes adózásra jogosító értékhatárt? Egymást követő munkaviszonyokban adható-e kedvezményesen önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 71. § (5) bekezdése a) pontja alapján amunkáltató a magánszemély javára utalt önkéntes kölcsönös biztosítópénztáribefizetésekből kedvezményes juttatásnak minősül az önkéntes kölcsönösnyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 8.

Kilépő munkavállaló járulékai

Kérdés: Helyesen jár-e el a munkáltató, ha a július 10-én azonnali hatállyal kilépő dolgozó részére július 10-én kifizetésre kerülő, július 1-jétől 10-ig terjedő időszakra járó jövedelmet a régi járulékmértékekkel, a megmaradó dolgozók jogviszonyának fennállása mellett elszámolásra kerülő július havi bért pedig a rendes bérfizetési napon, az új járulékmértékekkel számolja el? Amennyiben egy dolgozó munkaviszonya 2009. augusztus 31-én szűnik meg, és a munkavégzés alól felmentik 2009. július 11-én, tehát az utolsó munkában töltött napon, július 10-én kifizetik az összes járandóságát, akkor a régi járulékmértékek szerint kell elszámolni a 2009. augusztus 31-ig terjedő összes járandóságot, de ha a felmentési idő július 12-én kezdődik, így július 11. az utolsó munkában töltött nap, akkor az új járulékmértékeket kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...szóló 2005. évi CXVII törvény 69.§ (1) bekezdés b) pontja szerint természetbeni juttatás "a kifizető általegyidejűleg több magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék,nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 28.

Adómentes béren kívüli juttatások

Kérdés: Csak a munkáltatónak keletkezett-e adófizetési kötelezettsége 2007-ben abban az esetben, ha a munkavállalók részére adott természetbeni juttatás értéke meghaladta a 400 000 forintot? Ebben az esetben a munkáltatónak 29 százalékos társadalombiztosítási járulékot és 11 százalékos ehót kell-e fizetni a 400 000 ezer forint feletti rész után? Amennyiben a munkáltató a dolgozó családtagjainak is adott üdülési csekket 65 500 forint/fő értékben, az beleszámít-e a munkavállaló éves keretébe, vagy figyelmen kívül lehet hagyni? Helyesen jár-e el a munkáltató, ha az étkezési jegyet és az üdülési csekket nem számítja bele a 400 000 forintos határba?
Részlet a válaszából: […] ...minden olyan juttatást figyelembe kell venni, amelyeta munkáltató a munkavállalónak, valamint a munkavállaló munkaviszonyáratekintettel más magánszemélynek az adóévben adott. E szabályozás alapjánegyértelmű, hogy a munkavállalóra tekintettel, a hozzátartozónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 16.

Munkába járás költségeinek megtérítése

Kérdés: Milyen járulékokat és adót kell fizetni a munkaadónak, ha dolgozói részére helyi utazási bérletet (BKV-bérlet), környéki kiegészítő BKV-bérletet, Volánbusz-bérletet vagy HÉV-jegyet fizet, és bele tartoznak ezek a juttatások az Szja-tv. szerinti 400 000 Ft-os adómentes béren kívüli juttatási korlátba?
Részlet a válaszából: […] ...kormányrendeletnek megfelelően térített utazási költséget – a bérlet,jegy árát meg nem haladó térítés esetén -, ha a magánszemély az utazásibérlettel vagy az utazási jeggyel elszámol a munkáltató felé, vagy a térítés amunkáltató nevére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 19.

Béren kívüli juttatások

Kérdés: Valóban maximálva van-e a béren kívül adható juttatások mértéke, illetve változott-e ezen juttatások közteher-fizetési kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...érvényesül, ami azt is jelenti, hogy pl. tagi jogviszonyban azadómentes juttatások mértéke meghaladhatja a 400 ezer forintos keretet. Egy magánszemély éves szinten legfeljebb 400 ezer forintbéren kívüli juttatáshoz juthat. Ezért ha a magánszemély az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 7.

Végkielégítés

Kérdés: 2002. december 31-én megszűnő munkaviszony esetén a járandóságokat – így a végkielégítést is – kifizettük októberben. Milyen társadalombiztosítási kötelezettségeink vannak, és mikor kell megfizetni a járulékokat?
Részlet a válaszából: […] ...a munkaviszony megszűnésétől az adóév végéig hátralévő hónapok száma megegyezik, vagy kevesebb, mint ahány havi végkielégítést a magánszemély kapott, akkor a teljes összeget a munkaviszony megszűnésének évében kell jövedelemként figyelembe venni.Az Szja-tv. 33/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 29.