9 cikk rendezése:
1. cikk / 9 Nyugdíjas munkavállalók cafeteriajuttatásai
Kérdés: Valóban nem kell levonni a járulékokat, illetve nem kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót a munkaviszonyban álló nyugdíjas munkavállalók részére adott cafeteriajuttatások után abban az esetben, ha ezek nem minősülnek béren kívüli juttatásnak, illetve egyéb juttatásnak sem? Ezek után a juttatások után a többi munkavállaló esetén a bérhez hasonlóan történik a közterhek megállapítása?
2. cikk / 9 Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás
Kérdés: Adó- és járulékköteles jövedelemnek minősül az új jogszabályok alapján a munkavállaló részére 2019. január hónapban elutalt 2018. december havi önkéntes munkáltatói nyugdíjpénztári hozzájárulás összege? A munkáltató a 2018. évi 1808-as bevallásban megfizette a december hóban érvényes jogszabályok alapján az szja-t és az egészségügyi hozzájárulást, de most kétségei támadtak, hogy a januári kifizetés miatt meg kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást is.
3. cikk / 9 Cafeteria 2019
Kérdés: Milyen juttatások adhatók a cafeteria keretében, illetve milyen közterheket kell megfizetni az egyes juttatások után 2019-ben?
4. cikk / 9 Önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás
Kérdés: 2019-től bérként adózik az önkéntes pénztári munkáltatói hozzájárulás. Van értelme ezzel a megemelkedett adóteherrel önkéntes pénztári hozzájárulást fizetni a munkavállalónak, vagy egyszerűbb bérként kifizetni a pluszjuttatást?
5. cikk / 9 Lakáscélú munkáltatói támogatás
Kérdés: Adható-e ugyanarra a lakásra kétszer is munkáltatói lakáscélú támogatás, és ha igen, milyen értékhatárokat kell figyelembe venni abban az esetben, ha a munkavállaló 2008-ban vásárolt lakása után az akkori szabályok szerint már részesült egyszeri lakáscélú támogatásban, de a munkáltató most a lakáskölcsön törlesztéséhez szeretne adni neki támogatást?
6. cikk / 9 Munkáltatói lakáscélú támogatás
Kérdés: Lehetséges, hogy a bér egy részét hiteltörlesztésre fordítható munkáltatói lakáscélú támogatás formájában juttassa a munkáltató a dolgozói részére?
7. cikk / 9 Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem utólagos bevallása
Kérdés: Az 1996. évben vásárolt ingatlan értékesítéséből az eladónak adóköteles jövedelme keletkezett. Az értékesítés 2005-ben volt, ugyanezen évben újabb lakást vásárolt. Az újabb lakás vásárlásánál banki hitelt vett fel a vételár teljesítéséhez. Megilleti-e az adókedvezmény a teljes vételárra, vagy csak az önerőként felhasznált összeg vehető figyelembe az adómentesség igénybevétele során? Amennyiben elmulasztotta az adózó az ingatlan értékesítéséből származó adóbevallást és ezzel együtt az adó befizetését is, mentesül-e, és ha igen, hány év után az adófizetési kötelezettség alól?
8. cikk / 9 Vissza nem térítendő támogatás
Kérdés: Befolyásolja-e az adómentességet, ha a dolgozónak van lakóingatlana, amit egyébként bérbeadással hasznosít, és a munkáltató lakás vásárlására vissza nem térítendő munkáltatói támogatást ad a részére?
9. cikk / 9 Ingatlan értékesítéséből származó jövedelem lakáscélú felhasználása
Kérdés: Miért állapított meg az APEH adóhiányt egy magánszemély személyijövedelemadó-bevallásának ellenőrzése során az alábbi esetben? A magánszemély 2005 augusztusában kötött adásvételi szerződést lakás vásárlására. A vételár 10 millió forint volt, a vásárláshoz felvett 4 millió forint kamattámogatásos hitelt. 2005. november végén eladta a régi lakását 15 millió forintért, amiből a jövedelem 7 millió forint volt, tehát többet költött a lakásra, mint a jövedelme volt, és a vétel az eladást megelőző 12 hónapban történt, amit megenged a törvény.
