6 cikk rendezése:
1. cikk / 6 Baleset megítélése
Kérdés: Balesetnek, ezen túl üzemi balesetnek minősül, ha a munkavállaló a munkahelyén epilepsziás roham következtében rosszul lesz, elesik, megsérül az arca, és ennek következtében keresőképtelen állományba kerül? A rosszullét előtt a dolgozót sem fizikai, sem egyéb külső hatás nem érte.
2. cikk / 6 Munkahelyi baleset
Kérdés: Jogosan járt el a munkáltató, amikor nem ismerte el a baleset üzemiségét a következő esetben? A munkavállaló a napi munkavégzés befejezését követően a munkáltatói öltözőből kilépett, megbotlott, és a jobb bokája kifordult, de nem voltak fájdalmai, ezért az eseményről aktualitásában nem tett bejelentést a munkáltató képviselőjének, napokkal ezután azonban fájdalmai lettek, ezért felkereste a szakrendelést, ahol a kezelőorvosa a boka rándulását és húzódását állapította meg? Az igazolás birtokában a sérült munkavállaló indítványozta a baleset kivizsgálását, és annak üzemi jellegének megállapítását.
3. cikk / 6 Balesetitáppénz-jogosultság
Kérdés: Jogosult táppénzre az a munkavállaló, aki 2019. december 2-án szenvedett üzemi balesetet, amely miatt 2020. január 6-ig keresőképtelen állományban volt?
4. cikk / 6 Balesetitáppénz-jogosultság
Kérdés: Jogosult lesz baleseti táppénzre az a munkavállaló, aki munkába indult, de a társasházuk lépcsőházában elesett, és eltört a lába?
5. cikk / 6 Táppénz úti balesettel összefüggő keresőképtelenség miatt
Kérdés: Baleseti vagy normál táppénzt (betegszabadságot) kell elszámolni annak a munkavállalónak az esetében, aki korábban úti balesetet szenvedett, és 180 napot meghaladó időn túl ismét orvosi ellátást kellett igénybe vennie ugyanazzal a balesettel összefüggésben?
6. cikk / 6 Baleseti táppénz több munkahely esetén
Kérdés: Melyik munkáltatónak kell a balesetet kivizsgálni és a pénzbeli ellátást folyósítani abban az esetben, ha egy munkavállaló az egyik napi 4 órás munkahelyéről indult el a másik munkahelyére, de rosszul lépett és elesett?
