11 cikk rendezése:
1. cikk / 11 Egyéni vállalkozó ekhója
Kérdés: Választhatja a heti 20 órás munkaviszonyában az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alkalmazását egy átalányadózó egyéni vállalkozó, akinek a vállalkozói bevétele nem érte el az adóköteles összeget, ezért minimumjárulék-fizetést teljesít? Választhatja az ekho szerinti közteherfizetést egy kisadózó egyéni vállalkozó a munkaviszonyában? Az egyéb feltételeknek mindkét érintett megfelel.
2. cikk / 11 Megváltozott munkaképességű kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Meg kell szüntetnie a tevékenységét egy kisadózó egyéni vállalkozónak abban az esetben, ha le kívánja százalékoltatni magát, vagy elegendő szüneteltetni a vállalkozást néhány napra?
3. cikk / 11 Többes jogviszonyú kft.-tag
Kérdés: Hogyan oldható meg 2022. szeptember 1-jétől a legkedvezőbben egy egyszemélyes kft. tagjának a jogviszonya, aki 2022. augusztus 31-ig megbízási jogviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket, és emellett pszichiáterként személyesen is közreműködik a tevékenységben? Az érintett személy kisadózó egyéni vállalkozó is, amelyet eddig nem főfoglalkozásban végzett, de szeptember 1-jétől már csak főfoglalkozású lehet. Érdemes lehet esetleg egy nyugdíjas ügyvezetőt alkalmaznia ingyenes megbízási jogviszonyban?
4. cikk / 11 Betéti társaság végelszámolója II.
Kérdés: Kell járulékot fizetnie a betéti társaságban a korábbi beltagnak, aki a 2022. szeptember 1-jén indult egyszerűsített végelszámolás végelszámolójaként ingyenesen végzi a tevékenységét, és mellette ugyanettől az időponttól indított egy új egyéni vállalkozást, amelyben a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést választotta? Módosítani kell a társasági szerződést abban az esetben, ha a vezető tisztségviselő munkaviszonyban látná el a tevékenységét? Végezhető a végelszámolói tevékenység heti 5 órás részmunkaidőben?
5. cikk / 11 Többes jogviszonyú kisadózó egyéni vállalkozó
Kérdés: Választhatja a kata szerinti közteherfizetést egy egyéni vállalkozó, aki 2022. október 1-jén szeretné elkezdeni a tevékenységét, mellette pedig egy kft. tulajdonosa és ügyvezetője? Hol minősülne főfoglalkozásúnak ebben az esetben? Hogyan kell értelmezni az új Kata-tv. 2. § 2. pontjának g) és h) pontját?
6. cikk / 11 Kisadózói jogviszony és munkaviszony elhatárolása
Kérdés: Van valamilyen tiltó rendelkezés arra vonatkozóan, hogy egy kisadózó egyéni vállalkozó vállalkozói szerződést kössön egy céggel, ahol korábban főfoglalkozású munkaviszony keretében dolgozott? A magánszemély munkaviszonya 2019. február 28-án szűnt meg az érintett cégnél, 2019. március 4-től egy másik vállalkozásnál áll heti 40 órás munkaviszonyban, és emellett végezné a vállalkozási tevékenységét, amely teljesen más jellegű, mint a munkaviszonyában végzett munkája.
7. cikk / 11 Kisadózó egyéni vállalkozó jogosultsági ideje
Kérdés: Valóban nem szerez jogosultsági időt az a rokkantsági ellátásban részesülő egyéni vállalkozó nő, aki a kisadózó vállalkozók tételes adója szerinti közteherfizetést választotta, és még 14 hónapja hiányzik a 40 év jogosultsági időhöz?
8. cikk / 11 Kisadózó vállalkozó jövedelemkorlátja
Kérdés: Melyik jogszabály rendelkezik pontosan arról, hogy a kisadózó egyéni vállalkozói bevételből csak a társadalombiztosítási ellátási alapot kell figyelembe venni a szolgálati járandóságra vonatkozó jövedelemkorlát számítása során?
9. cikk / 11 Többes jogviszonyú kisadózó vállalkozó
Kérdés: Melyik jogviszonyában minősül főállásúnak egy kisadózó egyéni vállalkozó, aki egy kft. tagjaként tevékenységet végez a cégben és egyben ügyvezető is? Egyéni vállalkozóként lesz főállású kisadózó a havi 50 000 forint tételes adó megfizetéssel, vagy a kft.-ben kell a minimálbér után megfizetnie a járulékokat?
10. cikk / 11 Nyugdíjas kisadózó nyugdíjemelése
Kérdés: Jogosult a 0,5 százalékos nyugdíjemelésre a főfoglalkozásúnak nem minősülő kisadózó egyéni vállalkozó a megfizetett havi 25 ezer forint tételes adó alapján?