16 cikk rendezése:
1. cikk / 16 Jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási pénzbeli ellátás
Kérdés: Hogyan változott 2024. január 1-jétől a jogalap nélkül kifizetett egészségbiztosítási pénzbeli ellátások tekintetében az eljárás lefolytatását érintő szabályozás? Van olyan minimális értékhatár, amely alatt a visszafizetésre kötelező eljárást nem kell lefolytatni?
2. cikk / 16 Csecsemőgondozási díj alapja jogviszonyváltás esetén
Kérdés:
Korábban létrejött munkaviszonyt a felek közös megegyezéssel megszüntették, majd a foglalkoztatott a megszűnést követő nappal ugyanannál a foglalkoztatónál kormányzati szolgálati jogviszonyban kinevezésre került. Lehetséges a csecsemőgondozási díj megállapítása a munkaviszonyban elért jövedelme alapján, tekintettel arra, hogy a közszolgálati jogviszony ötödik napján balesetet szenvedett a munkahelyén, keresőképtelen állományba került, és 60 napig – gyermeke születéséig – folyamatosan táppénzben részesült?
3. cikk / 16 Letiltás táppénzből
Kérdés: Figyelembe kell venni a táppénz összegét a munkavállalót terhelő letiltások elszámolása során abban az esetben, ha a hónap első két munkanapján keresőképtelen volt, majd megszűnt a munkaviszonya, így a tárgyhónapra csak a szabadságmegváltás és a táppénz került elszámolásra a részére? Helyesen jár el a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltató, ha csak a szabadságmegváltás nettó összegére alkalmazza a több folyamatban lévő végrehajtás miatti 50 százalékos letiltást, figyelmen kívül hagyva a 28 500 forint összegű levonásmentes munkabérrészt, mivel a nettó táppénz összege pontosan 28 500 forint? A munkáltató arra alapozza az eljárást, hogy ha nem a kifizetőhely számfejtené a táppénzt, akkor sem kerülne levonásra a letiltás (nem gyerektartás és nem jogalap nélkül felvett egészségbiztosítási ellátás miatti a letiltás).
4. cikk / 16 CSED összegének módosítása utólag kifizetett jövedelem esetén
Kérdés: Helyesen járt el a kifizetőhely, amikor nem módosította a dolgozó 2016. június 28-tól megállapított csecsemőgondozási díjának napi összegét annak ellenére, hogy a bíróság 933?453 forint összegű elmaradt jövedelmet ítélt meg számára a 2014. március 2-től 2016. december 12-ig terjedő időszakra, és a dolgozó kérte az ellátás összegének javítását? A bíróság ítélete alapján az elmaradt jövedelmet, illetve annak késedelmi kamatát a munkáltató 2017. szeptember 15-én egy összegben számfejtette és utalta a dolgozó részére.
5. cikk / 16 Táppénz új munkahely esetén
Kérdés: Jogosult lesz táppénzre az a munkavállaló, aki 2013. július 1-jétől október 30-ig közfoglalkoztatásban dolgozott, 2013. november 1-jétől ugyanannál a munkáltatónál határozott idejű munkaviszonyt létesített 2013. november 30-ig, és 2013. november 30-án leadott egy igazolást, amelynek értelmében 2013. október 26-tól 2013. november 4-ig kórházi kezelés alatt állt, majd továbbra is keresőképtelen volt november 17-ig? Amennyiben jogosult az ellátásra, mi lesz annak az alapja, tekintettel arra, hogy a keresőképtelenség a már megszűnt jogviszonyában kezdődött, ahol ezekre a napokra munkabért, illetve szabadságot számfejtettek a részére? A munkáltatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik.
6. cikk / 16 Ellátások keresőképtelenség esetén
Kérdés: Hány napig és milyen összegben fizeti a munkáltató a táppénzt annak a munkavállalónak, aki 2012. augusztus 23-tól betegszabadságon volt, szeptember 9-én megműtötték, és újabb műtét vár rá?
7. cikk / 16 Táppénz maximumösszege
Kérdés: Valóban alacsonyabb összegben fogja-e kapni a táppénzt a 2011 júniusában végzendő műtéte utáni hosszú ideig tartó keresőképtelensége idejére az a munkavállaló, aki 2011. évben már volt keresőképtelen, és a betegszabadság kimerítését követően táppénzben részesült, amelynek összegét a 2010. évben elért jövedelmei alapján állapította meg a munkáltatójánál működő kifizetőhely? A táppénz napi összege a járulékfizetési felső határ figyelembevételével 10 400 forint volt, de az ügyintéző tájékoztatása szerint ez az összeg csökkenni fog annak ellenére, hogy a jövedelem ennél jóval magasabb.
8. cikk / 16 Táppénz megállapítása új munkahely esetén
Kérdés: Mi alapján állapítják meg annak a munkavállalónak a táppénzét, aki 2011. március 21-én kilépett a munkahelyéről, március 22-én új munkaviszonyt létesített, és március 23-án keresőképtelen lett? Mennyi lehet a munkavállaló táppénze? Milyen kifizetési terhet fog ez jelenteni a munkáltatónak? A munkavállaló elmúlt négy negyedévi keresete havi nettó 300 000 forint volt.
9. cikk / 16 Baleseti táppénz összege
Kérdés: Helyesen járt-e el az ügyintéző annak a munkavállalónak az esetében, aki 2009. március 5-től 2010. október 17-ig baleseti táppénzben részesült, október 18-tól október 26-ig dolgozott, majd október 27-től jelenleg is keresőképtelen, és táppénzét a minimálbér alapján kapja annak ellenére, hogy az előző táppénz idejére napi 9675 forint összegű ellátást kapott? A munkavállaló 2006-tól folyamatos munkaviszonyban áll, és a betegsége most előreláthatólag sokáig fog tartani.
10. cikk / 16 Köztisztviselő szülése
Kérdés: Jogosult lesz-e táppénzre, TGYÁS-ra, illetve GYED-re az a köztisztviselő, aki 2009. március 1-jétől GYES ellátásban részesül egy beteg gyermek után, jelenleg terhes, és a szülés várható időpontja 2009. november 6.? A dolgozót 2006 nyara előtt határozott időtartamra foglalkoztatták, majd ekkor határozatlan státuszba nevezték ki, és az alábbi ellátásokat vette igénybe: 2006. szeptember 1-jétől 2006. október 17-ig táppénz, 2006. október 18-tól 2007. szeptember 18-ig GYED, 2007. szeptember 19-től 2009. február 28-ig ápolási díj. Írásban kell-e kérni a beteg gyermek 10 éves koráig, 2009. december 28-ig igényelt fizetés nélküli szabadság megszakítását? Ha jogosult táppénzre, mennyi ideig, és fel kell-e vennie a munkát az ellátás igénybevétele előtt? Amennyiben járnak a pénzbeli ellátások, azok alapja mely időszakból számítódik?
