23 cikk rendezése:
1. cikk / 23 Betéti társaság nyugdíjas beltagja
Kérdés: Milyen változtatásokat kell megtennie egy betéti társaság beltagjának, aki jelenleg munkaviszonyban működik közre a társaságban, ezenkívül az ügyvezetői teendőket megbízási jogviszonyban "0" forint megbízási díj ellenében látja el, és 2019. január 20-tól öregségi nyugdíjat igényel, mert betölti az öregségi nyugdíjkorhatárát? Valóban van olyan konstrukció, amely alapján ezután semmilyen közterhet nem kell fizetnie a társaságban?
2. cikk / 23 Nők kedvezményes nyugdíjában részesülő kft.-tag
Kérdés: Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik egy kft. személyesen közreműködő tagjának, aki 40 éves jogosultsági idejére tekintettel 2018. szeptember 15-től kedvezményes nyugdíjat igényel? A tag havi jövedelme háromszázezer forint.
3. cikk / 23 Kiegészítő tevékenységű tag hozzájárulás-fizetési felső határa
Kérdés: Figyelembe vehető a kifizető által fizetett havi egészségügyi szolgáltatási járulék az éves 450 ezer forintos hozzájárulás-fizetési felső határ számításánál egy társas vállalkozás nyugdíjas, személyesen közreműködő tagja esetében, aki az elmúlt 5 évben a társaság nyereségéből osztalékot vett ki, amely kifizetésekor levonásra került a személyi jövedelemadó, valamint az eho is a 450?000 forint keretösszeg figyelembevétele mellett? Amennyiben beszámítható ez a közteher, akkor vissza lehet igényelni a korábbi évekre vonatkozólag az egészségügyi szolgáltatási járulék összegét?
4. cikk / 23 Nyugdíjas tagok jogviszonya
Kérdés: Helyesen jár el az a cég, amely úgy módosítja a társasági szerződését, hogy a saját jogú nyugdíjas tagok a személyes közreműködést nem munkaviszony, hanem társas vállalkozói jogviszony keretében végzik, és így a társaságot csak havi 7050 forint egészségügyi szolgáltatási járulék terheli? Valóban ez a legalacsonyabb közteherfizetési kötelezettséggel járó konstrukció?
5. cikk / 23 Nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó társas vállalkozásai
Kérdés: Kötelezett egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére a társas vállalkozásaiban az a nyugdíjas kisadózó egyéni vállalkozó, aki egyéni vállalkozásában megfizeti a havi 25 ezer forint összegű tételes adót, amely egyébként tartalmazza az egészségügyi szolgáltatási járulékot is, és emellett egy betéti társaság személyesen közreműködő kültagja, valamint egy kft.-ben is társas vállalkozó?
6. cikk / 23 GYES-en lévő nyugdíjas kültag munkavégzése
Kérdés: Dolgozhat a 4 éves unokájára tekintettel kapott GYES mellett hetente néhány napot egy betéti társaság nyugdíjas kültagja, aki eddig nem vett részt a társaság munkájában, vagy célszerűbb, ha a szülők igénylik ismét a gyermekgondozási segélyt? Milyen járulékfizetési kötelezettséggel jár a munkavégzése?
7. cikk / 23 Kiegészítő tevékenységű ügyvezető béren kívüli juttatása
Kérdés: Adható béren kívüli juttatás a mellékszolgáltatásra kötelezett, kiegészítő tevékenységű ügyvezető részére, aki a kft.-től az osztalékon kívül semmilyen jövedelmet nem vesz fel?
8. cikk / 23 Német állampolgárságú ügyvezetők jogállása
Kérdés: Van-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége egy cégnek a két német állampolgárságú tulajdonos ügyvezető után, akik a cég vezetésében személyesen nem működnek közre, azt az alkalmazásban álló műszaki-gazdasági vezető látja el?
9. cikk / 23 Korengedményes nyugdíjban részesülő beltag
Kérdés: Lehet-e egy betéti társaság beltagja egy korengedményes nyugdíjban részesülő személy, aki más munkáltatótól ment nyugdíjba, illetve keletkezik-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha nem részesül jövedelemben, és a társaságban a tényleges munkát a kültag végzi?
10. cikk / 23 Korengedményes nyugdíjas ügyvezető
Kérdés: Személyes közreműködés hiányában kell-e egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni egy kft. 1953-ban született tagja után, aki 2010. június 30-tól korengedményes nyugdíjban részesül, és a cégben kizárólag az ügyvezetői teendőket látja el, egyéb tevékenységre nem kötelezett? Minősülhet-e személyes közreműködésnek az ügyvezetői tevékenység? Milyen béren kívüli juttatásokra jogosult az ügyvezető? Milyen jogviszonyt létesíthet a saját vállalkozásával, illetve egy másik vállalkozással a korengedményes nyugdíjban részesülő személy, hogy ne kerüljön veszélybe az ellátása?
